Július elején jelentette be II. Albert, a belgák királya, aki pár nap híján 20 éven át ült Belgium trónján, hogy a nemzeti ünnepen, július 21-én fia, Fülöp javára lemond a trónról. Albert 79 éves, bátyja, Baldvin váratlan halálát követően került a trónra. Legidősebb fia, Fülöp az első, aki ezen a néven uralkodik Belgiumban.

II. Albert bejelentését megelőzően, Beatrix holland királynő áprilisi lemondása után élénk találgatások jelentek meg a belga sajtóban, hogy vajon a belga uralkodó is lemond-e fia javára. Ezzel egy időben meghatározó flamand politikusok amellett szálltak síkra, hogy időszerű volna szűkíteni az uralkodó jogköreit, s pusztán ceremoniálissá tenni a monarchia intézményét. Akkoriban Fülöp megítélése, főleg a flamandok körében az volt, hogy a trónörökös nem alkalmas uralkodónak. Az új király trónra lépését követő hónapokban ez a vélekedés jelentősen megváltozott, és egyelőre a király jogkörei sem változtak.

2013 folyamán két botrány is megrázta a belga uralkodóházat. Egyrészt januárban kiderült, hogy az 1993-ban elhunyt Baldvin özvegye, a 85 éves Fabiola királyné alapítványt hozott létre, amelyen keresztül gyakorlatilag halála után is az öröklést terhelő adók megkerülésével juttathatott volna pénzt családtagjainak. Novemberben a lemondott királyt, Albertet is szájára vette a sajtó, amikor kiderült: évi 923 ezer eurós (kb. 275 millió forint) juttatása mellett pluszpénzt kér a költségvetéstől, hogy elszámolhassa jachtja üzemanyag-költségét és a rendelkezésére bocsátott kastély fűtésszámláját. Nem kapott.

Emellett felkeltette a sajtó érdeklődését az is, hogy miután Albert lemondott, már nem illeti meg a királynak kijáró mentelmi jog. Így akár DNS-vizsgálat is végrehajtható rajta abban az ügyben, amelyben Delphine Boel azt állítja, az egykori király házasságon kívüli kapcsolatot folytatott az édesanyjával, és Albert a vér szerinti apja. Ezt Albert mindeddig következetesen tagadta. Egyik újévi köszöntőjében csak annyit mondott, hogy a hatvanas években - amikor még minimális volt az esélye annak, hogy egy napon király lesz - házassága súlyos válságba került. A Delphine Boel által indított apasági per már folyamatban van.

Õsszel Svédországból érkezett Belgium egészét lázba hozó hír: az isteni részecskének nevezett Higgs-bozon elméleti felfedezéséért a brit Peter W. Higgs és az Université Libre de Bruxelles, a francia nyelvű brüsszeli egyetem professor emeritusa, Francois Englert is fizikai Nobel-díjat kapott. Higgs és Englert elmélete arra adott magyarázatot, hogyan nyernek tömeget a szubatomi részecskék. Elméletüket a svájci CERN-ben működtetett nagy hadronütköztetővel sikerült megerősíteni. Ezt követően döntött úgy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy idén a brit és a belga kutatónak ítéli oda a legrangosabb tudományos elismerést.

Decemberben fogadta el a belga törvényhozás a hatodik, úgynevezett államreformot. Ennek keretében a szövetségi állam további jogköröket ad át az ország három régiójának, Vallóniának, Flandriának és Brüsszelnek. A jövőben a régiók felelnek majd a foglalkoztatáspolitika jelentős részéért, egyes területeken az egészségügy működtetéséért, a családtámogatások kezeléséért és a szövetségi büdzsé regionális hatásköröket érintő kiadásai fölött is a három régióé lesz az irányítás.

Emellett a reform a választásokat is érinti: változik a szövetségi szenátus összetétele és szerepe, továbbá a felsőházi képviselőket ezentúl nem közvetlenül választják. A többi választás viszont mind ugyanazon a napon lesz; öt évente egyszerre választják majd meg a szövetségi, a regionális és az európai parlamenti képviselőket.