A védelempolitikáról folyó egyeztetésre a NATO főtitkárát, Anders Fogh Rasmussent is meghívták. Õ kijelentette: a nemzetközi válságkezelésben aktív szerepet vállaló erős Európai Unióra van szükség, és az EU-nak valódi katonai képességeket kell kifejlesztenie, ám ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel saját hadosztályok fölött rendelkezzen. Nem a NATO vagy az EU kell rendelkezzen saját katonai kapacitásokkal, hanem a tagállamok, amelyek így ezáltal mindkét szervezetet erősebbé tudják tenni. Rasmussen külön kiemelte, hogy a kontinensnek saját megfigyelő drónokra, nehéz légi szállítási kapacitásra és légi üzemanyag-utántöltési képességre volna szüksége. A NATO és az EU feladatai, képességei közötti átfedés olyan luxus lenne, melyet nem engedhetünk meg magunknak - szögezte le Rasmussen.

A főtitkár sajtótájékoztatóján Ukrajnáról és Oroszországról szólva kijelentette: Kijev jogát tiszteletben kell tartani, hogy maga döntse el, milyen kapcsolatot ápol nemzetközi szervezetekkel, szabadon választhassa meg, milyen szövetségeket köt. Korábban, érkezésekor azt mondta, hogy ezzel az elvvel szerinte ellentétes az, ha bármely ország megpróbál nyomást gyakorolni egy másik államra.

Az állam- és kormányfők este elfogadtak egy zárónyilatkozatot, amelyben a lisszaboni szerződés keretei között hatékony és hiteles közös védelmi és biztonságpolitika mellett kötelezték el magukat. A többi között célul tűzték ki, hogy 2014 folyamán el kell készíteni az EU kibervédelmi politikai keretét. A kibertámadások és -bűnözés okozta károkat diplomáciai források globális szinten évi 750 milliárd euróra becsülték, ami az Európai Unió hétéves költségvetése mintegy háromnegyedének felel meg. A zárónyilatkozat szerint a képességfejlesztés területén az Európai Tanács szabad kezet ad az együttműködésre az arra hajlandó tagállamoknak, akik az erőforrások közös használata, a közös kiképzés, karbantartás kihasználhatják a méretgazdaságosság jelentette előnyöket. A célok között szerepel, hogy a 2020 és 2025 közötti időszakra kell elkészülnie az unió tagállamai által készített távirányítású repülőgéprendszereknek, más néven drónoknak, továbbá fejleszteni kell a légi üzemanyag-utántöltési képességeket.

Szintén Ukrajnáról szólva Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke azt mondta: az EU-nak nyitva kell tartania Ukrajnával a tárgyalások ajtaját azután is, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök úgy döntött, nem írja alá a kidolgozott EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodást.

A megállapodást a november végén Vilniusban rendezett keleti partnerségi csúcstalálkozón akarták aláírni, de ettől Janukovics az utolsó pillanatban - lényegében bevallottan orosz nyomásra - visszakozott.

Schulz az EU-csúcs részvevőivel való találkozóján csalódottságának adott hangot az ukrán lépés miatt, de emlékeztetett arra, hogy az országban jelentős demokráciapárti megmozdulások zajlanak, és úgy vélekedett, hogy Brüsszel részéről már csak ezért sem lenne helyes, ha most becsapná a további tárgyalások ajtaját.

Az EU 28 pénzügyminisztere megállapodott szerda este a bankunió következő eleméről, az egységes bankszanálási mechanizmusról (SRM). Az SRM-ben a tagállamok újabb jogokat ruháznak át Brüsszelre, amelyekkel az meg tudja akadályozni, hogy a felelőtlenül hitelező bankok ártsanak az egész gazdaságnak. Minden tagállamnak először kötelező lesz felállítani egy bankszanálási alapot, majd ezeket tíz év után egyetlen közös alapban egyesítik az eurózónában és a mechanizmushoz csatlakozó országokban. Ezzel párhozamosan az Európai Központi Bank (EKB) a közvetlen ellenőrzése alatt tartja az eurózóna 130 legnagyobb bankját, amelyek az övezet banki összvagyonának 85 százalékát kezelik. Németország kérésének megfelelően az EKB a nemzeti hatóságokon keresztül felügyelni fogja a többi 6000 bankot is.

Michel Barnier, az unió pénzpiacokért felelős biztosa közölte: forradalmi változások következnek az európai bankrendszerben, hogy ne az adófizetőknek kelljen állniuk a bankválságok árát, és hogy vége legyen a hatalmas bankmentőcsomagok korának. Az új rendszer pénzügyi stabilitást teremt, hogy a bankok ismét a valódi gazdaságnak tudjanak hitelezni és elősegítsék a növekedést és a munkahelyteremtést - mondta Barnier.

Az egyik legnagyobb vitás kérdés az volt - Németország és Franciaország között -, hogy végül ki dönti el, be kell-e zárni egy bizonyos bankot, és hogy ennek a költségét ki fogja fedezni. Most úgy tűnik, hogy a német álláspont győzedelmeskedett, s a bankbezárás felelőssége a nemzeti kormányoké. Párizs azt szerette volna, ha az Európai Bizottság mondja ki a végső szót.

Martin Schulz csütörtök délután a Twitteren közzétett üzenetében egyértelműen kijelentette: az EP abban a formában nem tudja elfogadni az SRM létrehozását, ahogyan azt a pénzügyminiszterek elképzelik.

"A bajba jutott bankok megmentésére vagy likvidálására kidolgozott rendszernek egyszerűbbnek és hatékonyabbnak kell lennie" - szögezte le Schulz.