A brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, aki a 2004-es EU-bővítés idején külügyminiszter, előtte pedig belügyminiszter volt, választókerületének lapja, a Lancashire Telegraph által közölt cikkében úgy fogalmaz, hogy a lemondás a bevándorlási korlátozásokról "jó szándékú politika volt, amelyet elfuseráltunk".

"Az egyik látványos hiba, amelynek magam is részese voltam - bár nem egyedül -, az volt, hogy feloldottuk az átmeneti korlátozásokat az EU-ba 2004 közepén felvett kelet-európai országokkal, például Lengyelországgal és Magyarországgal szemben" - írta a jelenleg alsóházi képviselőként politizáló Straw.

A munkáspárti politikus elismerte, hogy a későbbi fejlemények nyomán értéktelennek bizonyult az az egyébként alapos kutatásra épített brit belügyminisztériumi előrejelzés, amely évi 5-13 ezerre taksálta az új EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók várható számát, mivel például 2010-ben a nettó bevándorlás ezekből az országokból megközelítette a negyedmillió főt.

Straw a korabeli munkáspárti brit kormány eddigi legmagasabb rangú egykori tagja, aki hibának minősítette a kelet-európai munkavállalók korlátozás nélküli beengedését a 2004-es EU-bővítés után.

Mindazonáltal a 2010-es választások óta ellenzékben politizáló Labour jelenlegi vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Ed Miliband is kijelentette nemrégiben, hogy a Munkáspárt ma már nem engedné be korlátozás nélkül a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalókat.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely 2004-ben a lehetséges átmeneti korlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt.

A Demos nevű - magát pártközi, de inkább baloldali irányultságú intézményként meghatározó - londoni kutatóműhely néhány hete közzétett tanulmánya szerint a 2004-es EU-bővítés utáni hét évben csaknem 1,5 millió munkavállaló érkezett a keleti tagállamokból Nagy-Britanniába, és közülük egymillióan tartósan letelepedtek. Az elemzés szerint "ez volt a legnagyobb békeidőbeli népvándorlás az európai történelemben".

Visszatekintve egyértelmű hiba volt nem alkalmazni az uniós szabályok által engedélyezett hétévi átmeneti korlátozást, sőt az is, hogy az EU nem vette fontolóra általánosságban is valamilyen jövedelmi küszöb elérésének előírását a munkaerő szabad áramlásának lehetővé tételéhez - állt a tanulmányban.