Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes

Hatalomváltás Ausztráliában: győztek a konzervatívok a választásokon

Nagy győzelmet aratott a konzervatív ellenzék Ausztráliában a szombaton tartott parlamenti választásokon.

A voksok 83 százalékának összeszámlálása után a konzervatív Liberális Pártból, valamint a Nemzeti Pártból álló, Tony Abbott vezette koalíció a 150 fős alsóházban több mint 88 mandátumot szerzett, míg az eddig kormányzó balközép Munkáspárt 56 képviselői helyhez jutott az országos választási bizottság közlése szerint. A többi mandátumon kisebb pártok osztoznak. A győzelemhez 76 mandátumra volt szükség.

A balközép kormány vezetője, Kevin Rudd miniszterelnök elismerte a vereséget, jókívánságait fejezte ki utódának, és hangsúlyozta: "elérkezett az idő, hogy a nagy ausztrál nemzet érdekében egyesítsük erőfeszítéseinket".

A Munkáspárt a zöldek és független képviselők támogatásával hat éve volt hatalmon. A kormányzást - John Howard tizenegy éves konzervatív uralma után - 2007-ben Kevin Rudd kezdte, őt azonban a párton belüli hatalmi harc nyomán 2010 júniusában - első nőként - Julia Gillard váltotta fel a miniszterelnöki székben. A belső villongások azonban nem maradtak abba, a párt népszerűsége rohamosan csökkent, és 2013 júniusában Gillard lemondott pártelnöki és kormányfői tisztségéről. Helyére ismét - az általa korábban kiszorított - Kevin Rudd került.

A választásokat megelőző közvélemény-kutatások szerint az 55 éves volt papi szeminarista, az újdonsült miniszterelnök-jelölt Tony Abbott nem túlságosan népszerű, a szavazópolgároknak azonban már elegük volt a Munkáspárton belüli csatározásokból, a Kevin Rudd ás Julia Gillard közötti szüntelen hatalmi harcból.

Abbott a kampány során mindenekelőtt a politikai stabilitás helyreállítását és a költségvetés szanálását, ezen belül a külföldre irányuló segélyek lefaragását ígérte.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×