Ilyen esetekben a horvát csatlakozási szerződés 39. cikkelye "megfelelő intézkedéseket" helyez kilátásba, "ez magában foglalhatja a pénzügyi eszközök felfüggesztését is, ami azt jelentené, hogy Horvátországnak csak korlátozott hozzáférése lehetne az EU-alapok forrásaihoz" - mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke a danas.hr hírportálon hétfőn közzétett interjúban.

Hozzátette: ez a "sajnálatra méltó incidens" azoknak ad muníciót, akik szerint még nem érett meg az idő a Horvátország schengeni övezethez való csatlakozásáról szóló tárgyalásokra.

Korábbi sajtóhírek szerint Reding júliusban küldött levelében felszólította Zágrábot: augusztus 23-ig tegyen ígéretet arra, hogy eltörli azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében Horvátország csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött személyeket adja ki az Európai Unió más tagállamainak.

A már 2010-ben elfogadott törvény a büntetőjogi együttműködést szabályozza az idén július elsején csatlakozott Horvátország és a többi EU-tagállam között. A törvénynek a Lex Perkovicként elhíresült módosítását a horvát parlament (szábor) június végén, a horvát csatlakozás előtti utolsó ülésén fogadta el.

A módosításról Zágráb nem egyeztetett Brüsszellel, amely szerint a csatlakozási tárgyalások során senki sem említett semmilyen időkorlátot az európai elfogatóparancsról szóló törvény alkalmazását illetően.

A törvénymódosítás az abban foglalt időkorláttal megakadályozza mások mellett egy Németország által keresett személy, Josip Perkovic kiadatását. A volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) egykori osztályvezetőjét a német hatóságok azzal vádolják, hogy ő adott parancsot egy nyugatra emigrált egykori horvát olajipari menedzser meggyilkolására, akit 1983-ban az akkori NSZK területén az UDBA emberei öltek meg.