Infostart.hu
eur:
365.65
usd:
330.42
bux:
146157.02
2026. november 13. péntek Szilvia

Angela Merkel nem zárja ki a nagykoalíciót

Nem lehet kizárni, hogy Németországban nagykoalíció alakul a szeptemberi választások után, vagyis a következő kormányt a két legnagyobb politikai erő, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) alkotja majd - vélekedett egy hétvégi lapinterjúban Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke.

"Egyszer már vezettem nagykoalíciót, ezért teljesen hiteltelen lenne, ha kizárnám ezt a lehetőséget" - mondta a politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak.

Merkel először beszélt nyíltan az esetleges újabb nagykoalícióról, ami a felmérések alapján nem csupán egy lehetőség a sok közül, hanem a legvalószínűbb, ha a konzervatívok és a liberális FDP 2009 óta kormányzó koalíciójának nem sikerül megőriznie a többséget a szeptember 22-ei országos parlamenti választáson.

Merkel hangsúlyozta, hogy nem szorgalmazza a 2005 és 2009 közötti együttműködés felújítását a szociáldemokratákkal. "Az embereknek jobb lenne, ha a keresztény-liberális koalíció folytathatná a munkát" - mondta a kancellár, aki számos alkalommal kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi a legsikeresebb kormány Németország újraegyesítése óta.

Ennek ellenére a választás kimenetele rendkívül bizonytalan. A végeredmény "nagyon-nagyon szoros lesz" - mondta Merkel a FAZ-nak adott interjúban. Kiemelte: aki azt gondolja, hogy "a választás már lefutott, mert úgyis megint Merkel lesz a kancellár, arra ébredhet, hogy Németországot a szociáldemokraták és a Zöldek kormányozzák, együttműködve a Baloldallal", az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugatnémet radikális baloldali szervezetek összeolvadásával létrejött parlamenti párttal.

Az SPD hivatalosan kizárja a nagykoalíciót, és arra készül, hogy a Zöldekkel alakít kormányt. Peer Steinbrück szociáldemokrata kancellárjelölt a hét végén is hevesen bírálta a Merkel-kormány politikáját. Az SPD alapításának 150. évfordulója alkalmából szombaton Berlinben mintegy 200 ezer ember előtt mondott beszédében kiemelte: ami az ország jövője szempontjából elengedhetetlen reformokat illeti, a német politika "állóvízzé" változott 2009 óta, és a kormány elszigetelte az országot azzal, hogy az euróövezeti válság megszorításokra alapuló kezelését erőlteti a kiegyensúlyozott, a takarékosságra és a gazdaság ösztönzésére egyformán törekvő módszer helyett.

Ugyanakkor az SPD soraiban vannak, akik nem utasítják el az együttműködést a konzervatívokkal. A pártnak be kell fejeznie a "kizárásosdit" a koalíciókötési kérdésekben - mondta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapnak Michael Roth parlamenti képviselő, az SPD Hessen tartományi szervezetének főtitkára. Hangsúlyozta: "a gyengeség jele", ha egy párt korlátozza a stratégiai lehetőségeket. "Nem mondhatjuk azt a választóinknak, hogy mindenképpen ellenzékbe vonulunk, ha nem jön össze a többség a Zöldekkel" - tette hozzá Michael Roth.

Az SPD egy másik képviselője, Hans-Peter Bartels a FAS-nak azt mondta: a demokratikus pártok egyikével sem szabad kizárni a koalíciót, ugyanakkor a közös kormányzás a konzervatívokkal "a legutolsó lehetőség", ami szóba jöhet az SPD-nél.

Nyugat-Németországban 1966 és 1969 között is nagykoalíció kormányzott. A második ilyen felállás, a 2005 és 2009 közötti közös kormányzás megviselte az SPD-t, a párt minden korábbinál rosszabb eredményt, 23 százalékot ért el a 2009-es választáson, és népszerűségét azóta sem sikerült feltornázni a korábban megszokott 30 százalék fölötti szintre.

Elemzők szerint a CDU/CSU is tart a nagykoalíciótól, leginkább azért, mert a jelenlegi helyzetben nincsen olyan külső, a koalíciót összetartó erő, mint amilyen legutóbb a világgazdasági válság volt, így könnyen előfordulhat, hogy a szociáldemokraták a törvényhozási ciklus közben felmondják az együttműködést és új választásokat kényszerítenek ki.

Vasárnap megjelent közvélemény-kutatási adatok szerint a CDU/CSU a szavazatok 40 százalékára számíthat, míg az FDP országos támogatottsága 6 százalékos, éppen meghaladja az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt. Az SPD 24 százalékon áll, a Zöldek 12 százalékot szerezhetnek, a Baloldal pedig 8 százalékot érhet el a választások előtt 5 héttel készített felmérés szerint. A Bild am Sonntag című lap megbízásából az Emnid közvélemény-kutató intézet által végzett kutatás szerint más pártnak nincs esélye bejutni a Bundestagba.

Így a jelenlegi erőviszonyok alapján a konzervatív-liberális tábor 46 százalékon áll, a három baloldali párt együttes támogatottsága pedig 44 százalékos. Az SPD és a Zöldek hivatalosan elutasítják az együttműködést a Baloldallal.

Címlapról ajánljuk

Elárasztott utak, árokba csúszott autó, kidőlt fák – komoly pusztítást végzett az eső

Országszerte számos helyen okozott károkat a csütörtök óta tartó esőzés és az erős szél: kidőlt fák akadályozzák a közlekedést, több településen elárasztott aluljárókban rekedt autósokhoz, víz alá került épületekhez riasztották a tűzoltókat – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
EU-zászló alatt toboroznának hadsereget az európaiak – Magyarország kétharmaddal vágna bele

EU-zászló alatt toboroznának hadsereget az európaiak – Magyarország kétharmaddal vágna bele

Az unió lakosainak döntő többsége ma már saját európai hadsereget szeretne. A GLOBSEC felmérése szerint a megkérdezett uniós országokban a válaszadók 71 százaléka támogatná a közös haderőt, a legtöbben Romániában, Litvániában és Franciaországban. A kutatás azt is kimutatta, hogy az uniós válaszadók 78 százaléka a NATO mellett fejlesztené az EU saját védelmi képességeit. Közben az európaiak több mint harmada már biztonsági fenyegetésként tekint az Egyesült Államokra. Az ötlet nem új, hiszen Orbán Viktor akkori miniszterelnök már 2016-ban, Emmanuel Macron pedig 2018-ban kifejezetten javasolta az európai hadsereg létrehozását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×