Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.38
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia

Snowden további leleplezésekre készül

Újabb leleplezésekre készül az amerikai hírszerző szervek titkos adatmegfigyeléseiről Edward Snowden.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja - aki első ízben szivárogtatott ki információkat a washingtoni szervek titkos adatmegfigyelési gyakorlatáról - az ecuadori elnökhöz intézett levelében azt hangoztatta, hogy továbbra is szabad, és olyan információk nyilvánosságra hozatalára készül, amelyek a közérdeket szolgálják. A Rafael Correa Delgado elnöknek címzett, dátum nélküli levelet hétfőn késő este ismertette a Reuters hírügynökség. Nem sokkal később egy állítólagos Snowden-nyilatkozatot tett közzé honlapján a WikiLeaks kiszivárogtató portál is.

Snowden első ízben szólalt meg azóta, hogy több mint egy héttel ezelőtt Moszkvába menekült. Levelében utalt arra, hogy noha az Egyesült Államok leleplezései miatt mindenütt üldözik őt, továbbra is harcolni kíván az igazságért. Azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy törvénytelenül olyan cselekedetért üldözi őt és családját, amellyel közérdeket szolgált.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség volt alkalmazottja köszönetet mondott az ecuadori elnöknek, amiért segített neki abban, hogy Hongkongból Moszkvába meneküljön.

Egy orosz bevándorlásügyi forrás hétfőn közölte, hogy Snowden politikai menedékjogot kért Oroszországtól. A kérelmet Sarah Harrison brit állampolgár nyújtotta be a Seremetyevói repülőtér konzuli szolgálatához. Harrison a WkikiLeaks alkalmazottja, aki elkísérte Snowdent, amikor Hongkongból Moszkvába repült.

A Los Angeles Times című amerikai napilap előzőleg egy orosz külügyi tisztségviselőre hivatkozva azt írta, hogy Snowden egy 15 országot tartalmazó listát adott át orosz diplomatáknak. A dokumentum azokat az államokat tartalmazza, amelyektől a 30 éves férfi menedéket kérne. A WikiLeaks újabb közlése szerint Snowden 21 országtól kért menedékjogot. Ezek között van Ecuador is, amelynek elnöke, Rafael Correa Delgado vasárnap kijelentette, hogy az NSA egykori alkalmazottjának sorsa Oroszország kezében van. Eddig tíz ország nevét hozták nyilvánosságra - Izland, Ecuador, Kuba, Venezuela, Brazília, India, Kína, Németország, Franciaország, Norvégia -, de a listából nem derül ki, hogy ezek közül melyek lehetnek az újabbak.

A WikiLeaks által ismertetett, Edward Snowdennek tulajdonított nyilatkozatban az NSA korábbi alkalmazottja élesen bírálta Barack Obama elnököt és Joe Biden alelnököt, amiért akadályozni próbálják őt abban, hogy menedékhez jusson. Snowden állítása szerint Obama utasította alelnökét, hogy gyakoroljanak nyomást azon országok vezetőire, amelyekhez menedékjogi kérelmet nyújtott be. Azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy mindenfajta jogi érv nélkül igyekszik őt megfosztani alapvető jogának, a menedékkérelem jogának gyakorlásától.

A WikiLeaks által ismertetett nyilatkozat július 1-jei keltezésű, és Edward Joseph Snowden aláírással jelent meg.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×