A hétfőtől péntekig tartó ülésszak témáiról a nyitó napon hozta meg a döntést Strasbourgban a parlamenti közgyűlés házbizottsága. A magyar vonatkozású indítványról eszerint kedd délután folytatnak vitát, majd szavaznak.

Az eredeti javaslathoz hétfő délutánig lehetett módosító indítványokat benyújtani. Ezek pontos tartalma egyelőre nem ismeretes. Az MTI értesülése szerint különböző országokhoz tartozó jobbközép, illetve konzervatív pártállású képviselők számos módosító indítványon dolgoztak - egyebek közt olyan elképzeléseket is megfogalmazva, amelyek nagy mértékben megváltoztatnák a Magyarországgal kapcsolatban születő döntés jellegét.

ET-tisztségviselők felhívták a figyelmet arra: felettébb szokatlan döntés lenne, ha európai uniós tagállammal szemben megfigyelési eljárást indítanának. Ugyanakkor utaltak arra is, hogy az ET alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság a közelmúltban elmarasztaló tartalmú megállapításokat tett a negyedik magyar alaptörvény-módosítással kapcsolatban, és ez a szakvélemény élénk visszhangot keltett az ET parlamenti közgyűlésében is.

A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagországot átfogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását tekinti fő feladatának. A parlamenti közgyűlés az ET 318 tagú testülete, a tagállamok törvényhozásainak tagjaiból tevődik össze, nagyjából tükrözve az egyes országok lélekszámát, illetve a nemzeti parlamenteken belüli pártarányokat.

A megfigyelési eljárás keretében az ET képviselői rendszeresen látogatásokat tesznek az érintett országban, konzultációkat folytatnak annak hatóságaival, politikai tényezőivel, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom reprezentánsaival. Tapasztalataik alapján időről időre értékelést terjesztenek a parlamenti közgyűlés elé arról, hogy miként alakul a megfigyelt tagországban a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok helyzete.

Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás. Ezek: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy további ország - Bulgária, Monaco, Macedónia és Törökország - vonatkozásában az úgynevezett "megfigyelés utáni párbeszéd" szakasza van érvényben.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.

A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel, olyan szavazási procedúra eredményeként fogadta el, amelynek az egyértelműségét többen kétségbe vonták. A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoring bizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.

A monitoring bizottság dokumentuma szerint aggodalomra ad okot Magyarországon a demokratikus fékek és ellensúlyok erodálódása, és súlyos aggályok vannak azt illetően, hogy Magyarország teljesíti-e azon kötelezettségeit a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tekintetében, amelyeket az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor vállalt.

A nevesített aggályok közé tartozik, hogy a magyar alkotmányt és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényeket sietve, kevéssé átlátható módon fogadták el. A sarkalatos törvényekben szabályozott kérdések túlságosan széles skálát ölelnek fel, a kormányoldal az alkotmánybíróság megkerülésére igyekszik felhasználni kétharmados parlamenti többségét, az alkotmány szűk politikai érdekek mentén történő állandó változtatása pedig aláássa az alkotmányos keretek szükséges stabilitását - állítja a monitoring bizottságban elfogadott dokumentum.

A jelentés készítői kifejezetten kitértek a legutóbbi, negyedik alkotmánymódosításra, amely - mint fogalmaztak - Magyarország nemzetközi partnereinek kifejezett tanácsa ellenére történt meg. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy ebben helyet kaptak korábban alkotmányellenesnek minősített előírások. A dokumentum szerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amit a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése kísér.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az ET nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás arra volt példa, mintha megint "előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás". Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.