Az AFP francia hírügynökség a sajtójelentések és szakértői vizsgálatok alapján készített összeállításában megpróbál betekintést nyújtani az árnyékban zajló amerikai háborúba.

Mik azok a harci drónok?

A világ számos országának hadserege alkalmaz drónokat (angolul UAV, vagyis unmanned aerial vehicles). Ezek a harci eszközök nagy távolságból irányíthatók, és egy napig vagy akár tovább is képesek a levegőben maradni. A mini repülőgépeket a legmodernebb elektronikával szerelik fel, s katonai alkalmazásuk széles körű. Eleinte főleg egy-egy konfliktusterület ellenőrzése céljából vetették be őket, majd egyre gyakrabban használták ellenséges célpontok elpusztítására. A San Diegó-i székhelyű General Atomics Aeronautical által gyártott Predator drónok két, lézervezérlésű Hellfire rakétával vannak ellátva. Alapverziójuk 8,2 méter hosszú, fesztávolsága 16,8 méter. Óránként 180 kilométeres utazósebességgel - maximális sebességük 217 km/óra - negyven óráig tudnak a levegőben maradni, s akár 8 kilométeres távolságból is képesek célpontjukat megsemmisíteni.

Az Egyesült Államok számára mi a drónok stratégiai szerepe?

A hadviselés arculatát radikálisan megváltoztatta a drónok alkalmazása. A pilóta nélküli repülőgépek távirányíthatók, ezáltal minimálisra lehet csökkenteni a háborús veszteséget. Ez azért is fontos szempont, mert az amerikai hadsereget már amúgy is kimerítették az éveken át tartó iraki és afganisztáni katonai műveletek, ráadásul mindeközben a közvéleménynek is elege lett a háborúskodásból. A drónok segítségével Washington a levegőből támadhatja az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot és a hozzá köthető szélsőséges csoportokat, elkerülve így a szárazföldi bevetést.

Mekkora az amerikai drón-arzenál?

Az amerikai kongresszus tudományos szolgálatának egyik tavaly januárban megjelent tanulmányából kiderül, hogy az utóbbi évtizedben negyvenszeresére nőtt a hadrendbe állított drónok száma. A légierő hivatalosan 240 darab Predator, Reaper és Global Hawks típusú harci drónnal rendelkezik, a tényleges arzenált azonban lényegesen nagyobbra becsülik. A The Washington Post című amerikai napilap szerint ehhez hozzá kell még számolni a CIA kezében lévő 30-35 darab pilóta nélküli repülőgépet is.

Hol vetik be a drónokat?

A The New York Times című amerikai napilap szerint először az 1990-es években, a balkáni konfliktus felügyeletére vetettek be Predator drónokat. Napjainkban a drónháború legfontosabb színtere az afganisztáni-pakisztáni határvidék törzsi területei, vagyis az al-Kaida és a tálibok elsőszámú rejtekhelyei. Washington pilóta nélküli felfegyverzett repülőgépeivel ezenkívül Jemenben és Szomáliában is vadászik a terroristákra. Sajtójelentések szerint Washington fontolóra vette drónok bevetését a Mali északi részét ellenőrző iszlamisták ellen is, segítve ezzel a francia katonai intervenciót.

Csak ellenséges harcosok halnak meg?

Az amerikai dróntámadások áldozatainak pontos számát homály fedi. A New America Foundation nevű kutatóintézet kimutatása szerint 2004 óta egyedül Pakisztánban 3300-an haltak meg pilóta nélküli repülőgépek bevetése nyomán, a washingtoni kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek között csak kevés civil volt. A New America Foundation ezzel szemben úgy becsüli, a civil halálos áldozatok aránya 2004 óta átlagosan megközelítette a 20 százalékot, bár az is igaz, hogy az utóbbi években erőteljesen csökkent a polgári veszteség mértéke.

Legálisak-e a dróntámadások?

Az Egyesült Államok a dróntámadások szükségességét a terrorizmussal magyarázza, az ellene folyó harc részének tekinti. A pilóta nélküli gépek bevetésére a washingtoni kongresszus adott engedélyt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán. Washington ezenkívül az önvédelem nemzetközi jogi elvét is szívesen hangoztatja a támadások igazolására. Jogvédő csoportok ugyanakkor élesen bírálják az előzetes per lefolytatása nélküli célzott likividálásokat, amelyek az Egyesült Államok és a Pakisztán közötti kapcsolatokat is megterhelik. A dél-ázsiai iszlám köztársaságban a lakosság a civil áldozatok miatt határozottan elutasítja ezeket a katonai műveleteket, a pakisztáni kormány ugyanakkor eltűri az amerikai drónpolitikát, noha hivatalos állásfoglalásában szuverenitása megsértésének tartja azt.