Ez annál is inkább így van, mert - "legyünk magunkhoz őszinték teljesítményünket illetően - Európát fokozatosan lehagyják a globális versenyben, a befektetők nem érdeklődnek iránta, pedig ideje lenne, hogy a növekedés motorjává váljon. Fölösleges szabályok közé szorítjuk a vállalkozásokat, túl sok költségbe verjük őket. Eltávolodunk az európai polgároktól, ők pedig egyre többet panaszkodnak. Foglalkozni kell ezekkel a problémákkal nem csak Nagy-Britannia, hanem az EU érdekében is" - mondta a miniszterelnök több tucatnyi cégvezető és politikus előtt megtartott előadásában. A hallgatóságból nem kevesen szemmel láthatóan kétkedve fogadták a kormányfő szavait.

Közölte, hogy London egy új, az Egyesült Királyságnak is megfelelő tagsági szerződésről akar tárgyalni az unióval, egy olyanról, amelyet elfogadnak a brit állampolgárok. "Ez nem csak Nagy-Britanniának volna jó, hanem Európának is. Nagy-Britannia egy jelentős európai tényező minden olyan ügyben, amelyben Európának cselekednie kell - versenyképesebbé kell válnia, harcolnia kell a terrorizmus, küzdenie a globális felmelegedés ellen -, és mi ott vagyunk az élvonalban, amikor érvelni kell. Éppen ez az a fajta politikai cselekvés, amelyet csinálni kell. Na de nem egy központosított politikai unióban! Én abból nem kérek, de Nagy-Britannia sem" - szögezte le Cameron.

"Ha Nagy-Britannia nem volna európai uniós tag, akkor nem volna más, mint egy sziget valahol az Atlanti-óceán közepén, az Egyesült Államok és Európa között, anélkül, hogy bármilyen kapcsolata volna a világnak ezekkel a régióival" - mondta Mark Rutte holland miniszterelnök a vitában, brit kollégája után néhány perccel.

Cameron szerdán Londonban bejelentette: elképzelhető, hogy Nagy-Britannia 2015 után, a következő parlamenti időszak első felében népszavazáson dönt EU-tagságának jövőjéről.

Egy jelentős brit befektetési alap meg nem nevezett vezetője Davosban úgy nyilatkozott az AFP-nek: a referendum felvetéséből fakadó bizonytalanság csak tetézi az amúgy is nehezen kiszámítható környezetet.