Csehszlovákia kettéosztása 1992-ben szükségszerű volt, mert az akkori szövetségi államban felgyülemlett belpolitikai feszültség tovább már tarthatatlanná vált - állapította meg a cseh és a szlovák miniszterelnök. Peter Necas és Robert Fico a közös cseh-szlovák állam felbomlásának, s az önálló Csehország és Szlovákia megalakulásának 20. évfordulója alkalmával Brnóban, a cseh közszolgálati televízió rendkívüli újévi vitaműsorában értékelték az elmúlt 20 évet.

Az adást abból a Tugenhat villából közvetítették, ahol 1992 nyarán a két akkori kormányfő, Václav Klaus és Vladimír Meciár megegyezett abban, hogy nincs tovább, a belpolitikai feszültség egyetlen megoldása a közös ország szétválása lesz.

Felmérések szerint azonban úgy Csehországban, mint Szlovákiában is, a lakosság több mint fele akkoriban ellenezte a közös állam szétosztását, és sokan még ma sem tudnak beletörődni abba, hogy Csehszlovákia annak idején megszűnt létezni. Igaz, ezek száma egyre kisebb, és ma már főleg a szlovák oldalon azok is belátják, hogy nem volt más kiút, mint a válás, akik korábban élesen ellenezték az önálló Szlovákia létrejöttét.

Mindkét kormányfő úgy látja, a cseh-szlovák kapcsolatok ma nagyon jók, korrektek és meghaladják a szokásos nemzetközi szintet. Számos területen pedig új lehetőségek vannak az együttműködés továbbfejlesztésére. A politikusok reálisnak tartják, hogy 2016-ban vagy 2017-ben egyesítik a két ország légvédelmét. Közös diplomáciai képviseletek is tervben vannak. A politikusok azonban egyetértettek abban is, hogy a közös csehszlovák állam nemzetközi politikai súlya nagyobb volt, mint a mai önálló Csehországé és Szlovákiáé.

Václav Klaus cseh államfő az évforduló alkalmával részleges közkegyelmet hirdetett, amely szerdán lépett életbe. A köztársasági elnök döntése alapján kegyelmet kapnak például azok, akiket feltételes szabadságvesztésre ítéltek, vagy egy évnél nem hosszabb börtönbüntetést kaptak. Idős emberek esetében akár tízéves szabadságvesztésre ítélt személyek is kegyelmet kaptak. A cseh elnöki amnesztia következtében mintegy hétezer elítélt kerülhet szabadlábra.

Ivan Ga¹paroviè szlovák államfő szintén részleges közkegyelmet hirdetett az évforduló alkalmával. Az amnesztia elsősorban az enyhébb büntetéssel sújtott, a bűncselekményt gondatlanságból elkövető személyekre vonatkozik.