Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Kína ismét embert küld a világűrbe

Feltehetőleg három űrhajóssal a fedélzetén Kína újabb űrhajót bocsát a világűrbe.

Szombati pekingi értesülés szerint a fellövésre június közepén kerül sor. A Hszinhua hírügynökség arról számolt be, hogy a Sencsou 9 (Shenzeu-9) űrhajó indításra való előkészítése már folyamatban van, az űrhajót szombaton az ország északnyugati részén lévő starthelyre szállították.

A hírügynökség által idézett űrkutatási szóvivő további részleteket nem közölt, korábban azonban ismertté vált: a hatóságok három űrhajós felküldését tervezik, és nem kizárt, hogy köztük nő is lesz.

A tervek szerint a személyzet feladata a tavaly szeptember óta pályán lévő Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomás megközelítése, az ahhoz való dokkolás, illetve az átszállás lesz.

Kína először 2003-ban küldött embert a világűrbe. A sikeres utazás azt jelentette, hogy a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után Kína lett a harmadik olyan ország a világon, amely saját területéről, saját fejlesztésű űreszközzel juttatott embert a világűrbe.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×