Francoise Le Bail a közelmúltban elfogadott magyar jogszabályoknak az uniós joggal való összhangját vizsgáló tevékenységről tájékoztatta az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságát (LIBE). Elmondta, hogy az uniós biztosok jövő keddi ülésére már elkészül a magyar törvények teljes körű elemzése, és így a testület megalapozott döntéseket tud majd hozni, szükség esetén akár a kötelezettségszegési eljárás megindításáról is.

A főigazgató elmondta: megvizsgálják, hogy a diszkriminációmentes foglalkoztatást előíró uniós szabályok nem sérülnek-e a bírói foglalkoztathatóság felső korhatárának 70-ről 62 évre történt leszállításával. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy eközben Magyarországon az elkövetkező évekre nézve tervbe előirányozták az általános nyugdíjkorhatár 65 évre történő felemelését. Le Bail adatai szerint ez év végéig 274 bírónak szűnik meg a megbízatása.

A bírói függetlenség tekintetében az uniós alapszerződés ezt előíró 47. cikke a jogi aggály hivatkozási alapja, az adatvédelmi hatóság függetlenségének ügyében pedig az uniós adatvédelmi irányelv. A főigazgató mindkét vonatkozásban kiemelte: a függetlenséget megkérdőjelezheti az is, hogy a rendes mandátum lejárta előtt szűnt meg a legfelsőbb bírósági elnöknek, illetve az adatvédelmi biztosnak a megbízatása. A bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályként említette, hogy a bírói szervezet igazgatása, minden fontos döntési jogkör egyetlen személy kezébe került.

Le Bail kitért arra is, hogy nem az általa irányított, hanem egy másik uniós hivatal vizsgálja a jegybanki függetlenség kérdését a magyar szabályozás tükrében.

Az EP-nek a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban egyelőre nincs más tennivalója, mint hogy megvárja az Európai Bizottság elemzését - hangsúlyozta a vitában Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő. Szerinte e pillanatban nincs szükség semmi hisztériára.

Engel a legnagyobb létszámú, jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú frakció képviseletében - e frakcióhoz tartozik a Fidesz-KDNP is - felhívta a figyelmet arra: a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak, hogy szükség esetén lépni fognak a vitatott törvények ügyében. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz nagy többséggel szerzett felhatalmazást a legutóbbi választásokon, valamint hogy az alkotmányozás ügyében széles körű lakossági konzultáció folyt.

A szocialisták nevében hozzászóló Göncz Kinga magyar EP-képviselő felvetette: a különböző intézmények vonatkozásában elhangzó hasonló jellegű aggályok - így a függetlenséggel kapcsolatos aggály - alapján felmerülhet, hogy a gondok rendszerjellegűek, hogy Magyarországon átfogó támadás indult a független intézmények ellen, és hogy ez a jogi válaszon túl akár "politikusabb" választ is indokolhat.

Göncz szerint el kellene kerülni azt, ami szerinte a médiatörvény ügyében történt, nevezetesen hogy "csak kozmetikai változtatásokat" tudott elérni Magyarországnál az Európai Bizottság. A képviselő felvetette a választási, valamint az egyházügyi törvény megvizsgálásának a kérdését is.

A parlamenti bizottsági meghallgatás előtt Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője közleményben erősítette meg: az európai szocialisták ugyan súlyosan aggódnak, de nem tartják időszerűnek a legszigorúbb uniós eljárás megindítását Magyarország ellen.

Ez az eljárás liberális és zöldpárti kezdeményezésre azon alapulna, hogy az uniós tagállamokat képviselő Európai Tanácsban a tagállamok négyötödének egyetértésével - feltéve, ha ehhez adott az EP minősített többségű támogatása is - az uniós alapértékek megsértésére hivatkozva fel lehet lépni a tagországgal szemben. Az ilyen eljárást a Lisszaboni Szerződés 7. cikke írja le, az uniós alapértékeket pedig a 2. cikk sorolja fel.

A csütörtöki LIBE-vitában a liberális vezérszónok visszatért erre a kezdeményezésre. Az EP-nek nem feltétlenül kell várnia az Európai Bizottságra, szükség esetén saját maga is léphet a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban - vélekedett Renate Weber romániai liberális EP-képviselő. Szerinte ha nehéz találni olyan konkrét uniós jogi előírást, amelyet a magyar törvények sértenek, akkor felmerülhet az a lehetőség, hogy az uniós alapértékek megsértésére hivatkozva lépjenek fel.

Weber egyúttal mindenki figyelmébe ajánlotta a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő független jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság által az új magyar alkotmányról készített értékelést, amely szerinte "az egyik legbírálóbb dokumentum" e tárgykörben.

A zöldpárti frakció nevében hozzászóló portugál Rui Tavares feltette a kérdést: ha ilyen törvényeket alkotna egy EU-tagjelölt ország, vajon felvennék-e az unióba, illetve mit lehet tenni ilyen esetben egy olyan országgal, amely már EU-tag. Tavares szerint az Európai Uniónak nem csupán a gazdasági növekedés fenntarthatóságára kellene ügyelnie, hanem "a demokrácia fenntarthatóságára" is.

A zöldpárti képviselő a 7. cikk szerinti eljárás eshetőségével kapcsolatban - amelyről szólva általában a szankcionálás lehetőségét szokták kiemelni - felhívta a figyelmet arra: az eljárásnak az is része, hogy a tanács politikai párbeszédet kezdeményez az érintett tagállammal. Szerinte ezt kérhetné a parlament a tagállamok kormányait tömörítő testülettől.