Szerinte a rendelet túllépi úgy a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit, mint az alkotmány azon cikkelyét is, miszerint Szlovákiában a szlovák az államnyelv.

A kisebbségi helységneveket tartalmazó kormányrendeleteket december 19-én fogadta el az Iveta Radicová miniszterelnök vezette koalíciós szlovák kormány. A téma megvitatását korábban két ízben elhalasztották. Az államfő ezt harmadszor is el szerette volna érni, ezért kifogásait a rendelettel kapcsolatban ismertette Rudolf Chmellel (Híd), a kormány kisebbségügyi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesével.

"Azt mondta, hogy elő kell terjesztenie (a rendeletet), mert az számára pártfeladat. Megállapodtunk abban, hogy ezt az újév után teszi meg, miután már velem megvitatta" - mondta Gasparovic az interjúban.

Gasparovic a kormányülés előtt megtudta, hogy a rendelet mégis bekerült a napirendbe. "Tiltakoztam a miniszterelnök asszonynál és azt mondtam neki, hogy tűzze napirendre később, és hogy írásos indoklást adok neki. Megígérte, de végül másképpen cselekedett" - fejtette ki Gasparovic.

A kormányrendeletet a decemberi ülésen Daniel Lipsic (Kereszténydemokrata Mozgalom) belügyminiszter sem támogatta. Véleménye szerint a kisebbségi helységnévlistát csak a 2021-es népszavazás után lehetne módosítani.

A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni.

A helységnévlista összesen 665 olyan település megnevezését tartalmazza, amelyekben magyarok, ruszinok, romák, németek vagy ukránok élnek. A magyar településnevek száma 511, a ruszinoké 68, a romáké 57, az ukránoké 18, míg egy német. A roma kisebbség esetében a roma megnevezések azonosak a szlovák nevekkel, ott tehát nem lesznek külön kisebbségi nyelvű helységnévtáblák. A kisebbségi településnevek száma a 2021-es népszámlálásig nem fog változni.

A korábbi, 1994-ben összeállított kisebbségi helységnévlista 2011. július elsején ugyanis a módosított hivatalos kisebbségi nyelvhasználati törvény életbe lépése következtében érvényét vesztette, így jogi vákuum keletkezett. A kisebbségi helységnévlistát történészekből, nyelvészekből és a kisebbségek képviselőiből álló szakértői csoport dolgozta ki az 1991-es népszámlálás adatai alapján.

A kisebbségi nyelvtörvény parlament által elfogadott módosítását Ivan Gasparovic államfő nem írta alá, de a törvényhozás a jogszabályt tavaly júniusban újra megszavazta, s ezzel felülbírálta az elnök döntését. A törvény szerint a jövőben a mai 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb 15 százalékra csökken. Ennek feltétele, hogy két egymást követő népszámláláskor (2011 és 2021) az adott településen a kisebbségek aránya elérje a 15 százalékot. A kétnyelvű státust egy település akkor veszíti el, ha a kisebbség aránya három egymást követő népszámláláskor 15 százalék alá esik, legkorábban tehát a 2031ées népszámlálás után.