550 milliárd dollár - a New York-i Fed bank ennyire becsüli az amerikai diákok és diplomások tartozásait. Az összeg megközelíti a 2008-as pénzügyi mentőcsomag értékét, és túlszárnyalja a Görögországnak beígért kedvezményes hitelek összegét.

Mint az Economist magazin megjegyzi, az amerikai diákok egy sor államilag támogatott és magánhitelek között válogathatnak, s emiatt sokan jóval nagyobb tartozást halmoznak fel, mint kellene. Az Amerikai Fogyasztói Jogi Központ egy kibukott diák példáját hozza fel, aki pilóta szeretett volna lenni, helyette azonban 300 ezer dolláros adósság húzza le a földre.

A statisztika szerint az ősszel indult tanévben 10 millió diák vett fel hitelt, diákhitele van a diplomázók 30 százalékának és a kibukottak kétharmadának. Az amerikai oktatási minisztérium legfrissebb adatai 2009-re vonatkoznak - ezek szerint az adósságba került volt diákok közel kilenc százaléka nem tudja fizetni a tartozását. Az átlag diákhiteles alacsonyan fizetett állásban dolgozik, 30 ezer dollárral tartozik, és késik a részletekkel.

A rendszer bírálói szerint ördögi körbe kerülnek a diákok. Egyre több hitelt vesznek fel, hogy ki tudják fizetni az egyre nagyobb tandíjakat. Közben beütött a gazdasági válság: kevesebb a munkahely, amely nélkül lehetetlen visszafizetni a kölcsönt. Az Obama-kormányzat most bizonyos engedményeket tett. Az adósok egy része fizetési-részlet támogatást kap, de tartozását nem engedik el. A részleteket a fizetés 15 százalékáról 10-re szállítják le, és a korábbi 25 év helyett 20 év után engedik el az adósságot.

Chilében, Latin-Amerika legsikeresebb államában közben gyakorlatilag hónapok óta szünetel az oktatás a rendszer elleni tömeges tiltakozások, az iskolákat és egyetemeket megbénító blokádok és diáksztrájkok miatt. Chilében a fiatalok taníttatását 40 százalékban a családok finanszírozzák, s ez az arány jóval magasabb, mint az ipari országok közül bárhol. Sok iskola és egyetem közben a törvényeket kijátszva profitot termel - úgy, hogy ingatlancégekké alakulnak, amelyek bérbe adják épületeiket az egyetemeknek.

A diákok teljesen ingyenes oktatást követelnek, ez azonban sokak véleménye szerint a gazdagok támogatásával érne fel.

Az állandósult összecsapások nyomán a kormány felvetette, hogy hatról két százalékra csökkentsék a diákhitel kamatait. Sok chileinek is elege van a rendbontásból, így a kormány abban reménykedik, hogy hamarosan erejét veszíti a mozgalom.