Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Szárazság, ivóvízhiány sújt több csendes-óceáni szigetcsoportot

Szükségállapotot hirdetett, és külföldi segítséget kért több csendes-óceáni sziget a polinéziai szigetvilágban a hónapok óta tartó szárazság és ivóvízhiány miatt.

A 11 ezer lakosú Tuvalura, ahol hét hónapja egy csepp eső nem esett, hétfő este Új-Zélandról vittek vizet és tengervíz-sótalanító berendezéseket.

A szigetországhoz tartozó, 1400 lelkes Tokelaun - Szamoától 480 kilométerre északra - már egyáltalán nincs vezetékes víz, csak palackozott, és az is csak egy hétre elegendő - közölte az új-zélandi kormány. Több más környező szigetet is aszály sújt. Új-Zéland közölte, figyelemmel kíséri a helyzetet, és szükség esetén segítséget nyújt. Az előrejelzések szerint még hónapokig nem várható számottevő eső a térségben.

A hatóságok arra számítanak, hogy a rendkívüli csapadékhiány miatt gyenge lesz a termés, és egészségügyi következményei lesznek, ha a helyzet nem javul.

A Nemzetközi Vöröskereszt közölte, hogy a Csendes-óceán déli részét sújtó súlyos aszály a La Nina éghajlati jelenség velejárója.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×