A gazdasági szakírók szerint a hozzáadottérték-adó 5 százalékos növelése ennél nagyobb arányú áremelkedéshez vezet, noha nem minden esetben lenne ez indokolt.

Ennek egyik oka, hogy már a termelők is eleve 5 százalékkal drágábban adják a nyersanyagot, a feldolgozók nem sokat tudnak "játszani" áraikkal, erre csak a kiskereskedőknek van lehetőségük.

Az elemzők felhívják a figyelmet, hogy a végső áraknak még ilyen arányban sem kellene emelkedniük, hiszen - mint példaként említik - ha egy áru, amelynek nettó ára eddig 100 lej volt, áfával együtt 119 lejt kellett érte fizetni, mostantól pedig 124 lejbe fog kerülni, az mindössze 4,2 százalékos áremelkedést jelent.

Ennek ellenére a tejtermékek 6 százalékkal, a baromfi- és sertéshús 5 százalékkal, a zöldségek és gyümölcsök 5-7 százalékkal, az üzemanyag pedig várhatóan 5,1-5,8 százalékkal többe kerül majd a vásárlóknak.

Ugyancsak dráguláshoz vezet a lej viharos gyengülése az euróhoz képest, mivel a román piacon lévő húsmennyiség 50 százaléka az Európai Unió többi országából származik, a zöldség és gyümölcs 75 százaléka is importból érkezik.

Ami viszont a húsárukat illeti, a kereskedők egyelőre nem kívánják az árfolyam gyengülését beépíteni az áraikba, abban reménykedve, hogy mihelyt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyósítja az esedékes hitelrészletet, a nemzeti valuta kissé magához tér.

A lej ugyanis három napon keresztül zuhanó repülésben volt, a Román Nemzeti Bank (BNR) által szerdán kiadott referencia-árfolyamon egy euró 4,3688 lejbe, azaz 1,66 banival többe került, mint az előző napon, miközben 3,5617 lej felelt meg egy dollárnak, ami szintén 0,8 lejes növekedést jelentett az előző naphoz képest. Csütörtökön is 4,3 lej fölött volt az euró.

A borúlátó szakírók úgy vélik, hogy az emelésből fakadó áfa-többlet nem fog maradéktalanul eljutni az államkasszába, olykor valóságos "pénzügyi blokád" lesz a magánvállalatok egymás közötti, a magánvállalatok és az állam, valamint az állam és az állami vállalatok közötti pénzforgalomban.

A fogyasztók hiába fizetik be az áfát, ha a vállalatok körbetartozása miatt az adó megkésve jut el a költségvetésbe, vagy akár el sem jut a különféle pénzügyi manőverek miatt. A rendelet adócsalásra csábít - vallják a szakértők, a fekete gazdaság további virágzását vetítve előre.

Az elemzők attól félnek a leginkább, hogy az áfa emelése miatt csökken a lakosság amúgy is meggyengült vásárlóereje, így érezhetően hanyatlani fog a fogyasztás is, vagyis az áfa növelésétől remélt összegek valójában nem folynak be majd az államkasszába.

A vásárlóerőre mért legnagyobb csapás azonban az, hogy csütörtöktől lépett érvénybe az állami alkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését előíró rendelet, ehhez képest a hozzáadott érték-adó növelése már csak "hab a tortán".

Az áfa emelését a kormány maga is fogcsikorgatva tette, hiszen eredetileg el akarta kerülni ezt az intézkedést. Az IMF által megállapított 6,8 százalékos idei költségvetési hiánycél megtartásához az állami bérek csökkentésén kívül a nyugdíjak 15 százalékos megnyirbálását kilátásba helyező törvénytervezetet terjesztett a parlament elé.

Az alkotmánybíróság azonban utólag a nyugdíjakat érintő tervezetet részben alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért volt kénytelen a kormány sürgősen az áfát emelni kormányrendelet révén.