Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Merkel és Medvegyev egyetért az Irán elleni szankciók szükségességében

Németország és Oroszország egyetért abban, hogy az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben nemzetközi szankciókra lehet szükség.

Ezt az álláspontot fogalmazta meg a német kormány mesebergi vendégházában tartott, kétnapos találkozójukat lezáró, szombati sajtóértekezletén Angela Merkel német kancellár és Dmitrij Medvegyev orosz államfő.

Merkel kijelentette: amennyiben a legközelebbi jövőben nem történik alapvető változás Irán magatartásában, a szankciókat életbe kell léptetni. A német kancellár külön hangsúlyozta, hogy az orosz államfő is ezt a nézetet vallja. A kancellár megfogalmazása szerint közös álláspontról van szó, amit Merkel nagy és fontos lépésnek nevezett.

Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a szankciók bevezetésére nem lesz szükség, és Irán változtat eddig politikáján. Amennyiben azonban ez nem történik meg, a szankciók elkerülhetetlenek lesznek - fogalmazott Medvegyev, hangsúlyozva a konszenzus szükségességét. "Vagy mindnyájan összefogunk, vagy különböző irányban haladunk, ez utóbbi azonban a helytelen út lenne" - tette hozzá Medvegyev, aki megfigyelők szerint most először állt ki ilyen határozottan a szankciók mellett.

Az orosz államfő az eddiginél szorosabb biztonsági partnerségi együttműködést javasolt az Európai Unió és Oroszország között. Dmitrij Medvegyev erre a célra egy külön testület - biztonsági fórum - felállítását indítványozta, amit Angela Merkel támogatásáról biztosított. Egyetértettek abban, hogy erről konzultációkat kell kezdeni az EU és Moszkva között.

Medvegyev javasolta az országa és az unió között fennálló, kölcsönös vízumkötelezettség rendszerének megszüntetését, és ennek kapcsán ugyancsak a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta. Az orosz államfő helytelenítette, hogy az EU ebben a kérdésben mindeddig elutasító állásponton volt, és az egyes tagállamok aggodalmait eltúlzottnak nevezte. A német kancellár támogatta az orosz felvetést, és mielőbbi megoldást sürgetett. Merkel úgy vélte, hogy sürgősen meg kell határozni a vízummentesség biztosításának feltételeit, utalt ugyanakkor arra, hogy mindezt valamennyi uniós tagországnak támogatnia kell.

A nemzetközi pénzügyi, illetve az euróválság kapcsán Merkel és Medvegyev az euró stabilitásának biztosítását egyaránt alapvető fontosságúnak nevezte. A német kancellár szerint orosz vendégével egyetértettek abban, hogy az euró stabilitása a gazdasági fejlődés, illetve a tartós növekedés előfeltétele. Dmitrij Medvegyev hangsúlyozta, hogy a közös európai valuta stabilitása Oroszország érdeke is, és ennek kapcsán utalt arra: országa valutatartalékainak jelentős részét euróban tartja. Meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország európai partnerei úrrá lesznek a jelenlegi válságon.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×