Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Az oroszok szerint aláírás előtt az új START-szerződés

A hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új START-szerződést várhatóan december második felében aláírja Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama amerikai elnök, mégpedig egy európai fővárosban - jelentette kedden az orosz Interfax hírügynökség orosz diplomáciai forrásra hivatkozva.

Az Interfax forrása hozzátette, hogy a szerződés ratifikálásáig, azaz mintegy fél évig közös bizottság rendezi majd a hadászati támadó fegyverekkel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdéseket.

A diplomáciai forrás elmondta, hogy hasonló bizottság létrehozását előirányozta a START-1 szerződés is, amelynek érvénye december 5-én járt le.

Azt mondta, hogy az új szerződésben a két ország eltekint a START-1-ben foglalt, bonyolult, többfokozatú ellenőrzési rendszertől, s helyette kevésbé bonyolult, kevésbé költségigényes ellenőrzési rendszert alkalmaznak.

Korábban Arkagyij Dvorkovics elnöki tanácsadó óvatos derűlátással azt mondta: Moszkva és Washington úgy látja, elősegíti a kapcsolatok "újraindítását", ha módot találnak arra, hogy új megállapodással helyettesítsék az 1991-ben kötött, s a napokban lejárt START-1 szerződést, a történelem legkomolyabb atomfegyverzet-csökkentési megállapodását.

A felek a START-1 érvényének lejártával egy időben közölték, hogy azt érvényben lévőnek tekintik mindaddig, amíg alá nem írják, illetve amíg nem ratifikálják a fegyverkészletek további csökkentéséről szóló megállapodást.

Az új START-szerződés (START-3) a hordozóeszközök és a - főleg nukleáris - robbanótöltetek számának további csökkentését irányozza elő. Eredetileg a hordozóeszközök 500-1100 egységre, a robbanótöltetek számának 1500-1675-re történő csökkentéséről volt szó. A tárgyalásokon a felek azonban egyes források szerint a hordozóeszközök 700-800 egységre, a robbanótöltetek mintegy 1600 darabra való csökkentésében állapodtak meg - írta az Interfax.

Emlékeztetett rá, hogy 2012-ig érvényben van az úgynevezett Moszkvai Szerződés - amelyet azt követően írtak alá, hogy a START-2-ről folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak -, s ennek értelmében Moszkva és Washington 2012. december 31-én 1700-2200 robbanótöltettel rendelkezhet. Ez a szerződés azonban kötődik a START-1-hez, amennyiben megkötésekor figyelembe vették, hogy a START-1 már korlátozza a hordozóeszközök számát, és az ellenőrzést is a START-1 rögzíti.

Szombaton a cseh sajtó közölt diplomáciai forrásokból származó értesüléseket arról, hogy esetleg amerikai-orosz csúcstalálkozó lesz Prágában. Akkor úgy tudták: a felek arról írnak alá megállapodást, hogy a START-1 szerződés érvényének lejárta után is folytatják tárgyalásaikat a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről és korlátozásáról.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×