Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes

A világ utolsó esélye, hogy megállítsa a globális felmelegedést

Már a világ vezetői is belátták, hogy lehetetlenség lesz tető alá hozni egy mindenki által elfogadható klímaegyezményt a decemberi koppenhágai csúcson. A politikusok most már inkább arra koncentrálnak, hogy új határidőt találjanak az új globális megállapodáshoz.

A világ utolsó esélye arra, hogy megállítsa a globális felmelegedést - így harangozták be az ENSZ által decemberre a dán fővárosba összehívott klímakonferenciát, amelyről már most sejteni lehet,  hogy eredménytelenül zárul majd.

A dán miniszterelnök, hogy megmentse a konferenciát a teljes bukástól, új javaslatot dolgozott ki, amelynek értelmében két ütemben történne a kiotói egyezményt felváltó nemzetközi klímavédelmi megállapodás kidolgozása: Koppenhágában szülessen egy politikai döntés, a jogilag kötelező egyezményt pedig a későbbiekben hoznák tető alá.

Környezetvédő csoportok azonban "mentőcsomagnak" tartják az ötletet, amely szerintük arra szolgál, hogy a gazdag országok kibújhassanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése alól.

Az új kétütemű tervet Lokke Rasmussen ismertette az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet (APEC) szingapúri csúcstalálkozóján. A dán miniszterelnök hangsúlyozta: a politikai megállapodás alapja az a vállalás lenne, hogy az országok 2 Celsius-fok alatt tartják a hőmérséklet emelkedését.

"Az időtényezőt és az országok egyéni érdekeit figyelembe véve az elkövetkező hetekben arra kell fókuszálni, hogy mi lehetséges, és nem szabad figyelmünket arra terelni, ami nem lehetséges" - hangsúlyozta a dán vezető.

Korábban, a tárgyalások barcelonai fordulójánál a fejlődő országok képviselői kivonultak a tanácskozásról, mert az Egyesült Államok visszautasította, hogy csökkentse a káros gázok kibocsátásának mértékét.

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×