"A Cseh Köztársaság olyan kivételben egyezett meg az Európai Unióval, amelynek semmi, de abszolút semmi köze sincs a Benes-dekrétumokhoz" - jelentette ki Robert Fico pénteki pozsonyi sajtóértekezletén.

A brüsszeli csúcstalálkozó döntése szerint Csehország mentességet kap a Lisszaboni Szerződéshez csatolt európai alapjogi charta hatálya alól. Ezt a cseh államfő követelte, aki azt állította: csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek visszakövetelhessék a Benes-dekrétumok alapján elkobzott vagyonukat.

Az Edvard Benes csehszlovák államfő nevéhez fűződő, később törvényként funkcionáló dekrétumokkal a kibocsátó szándéka az volt, hogy a náci megszállás hat éve után helyreálljon a jogrend.

A szlovák kormányfő szerint a cseh konzervatív politikusok követelésükkel azt szerették volna elérni, hogy az alapjogi chartában rögzített szociális jogok a cseh állampolgárokra ne vonatkozhassanak.

"A csehek mindössze azt érték el, hogy állampolgáraik a jövőben a szociális jogokat illetően nem fordulhatnak majd az európai bírósághoz" - jegyezte meg, Prága címére intézve szavait a pozsonyi politikus. Megjegyezte: kormánya nem kívánta másodosztályú európai polgárokká tenni a szlovákokat, így nem csatlakozott a cseh követeléshez.

Fico szerint Szlovákia sikeresebb volt, mert az Európai Unió csúcstalálkozójának eredményeit rögzítő jegyzőkönyvbe sikerült felvétetnie annak értelmezését, hogy miként viszonyul egymáshoz az uniós jogrend és az egyes tagállamok nemzeti jogrendje.

"Ennek alapján egyértelmű, hogy a Benes-dekrétumok a szlovák, s nem pedig az uniós jog részei, s az alapjogi charta nem vonatkozik rájuk" - szögezte le a kormányfő.

"Ezzel egyszer s mindenkorra sikerült lezárnunk a politikai vitákat a Benes-dekrétumokról" - fejtette ki Fico. Leszögezte: a Benes-dekrétumok "továbbra is érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok", úgy, ahogy azt a szlovák parlament tavalyi nyilatkozata is rögzítette.