A felmérésből kiderül, hogy egy átlagos német polgár élete során 1094 különböző állatot fogyaszt el. Az sor élén természetesen a szárnyasok állnak: a pálmát a csirkék viszik el, ugyanis belőlük átlagosan 945 kerül egy húsevő asztalára.

Pulykából ugyanannyit fogyasztanak, mint sertésből - 46-ot -, de közkedvelt a kacsa is, míg libából egy élet során legfeljebb 12 végzi a fazékban.

A halakról és tengeri eredetű ételekről nem készült statisztika.

Alighanem az ezredforduló idején elterjedt kergemarhakórral függ össze, hogy a németek kulináris érdeklődése jelentősen hanyatlott a szarvasmarhák iránt - belőlük immár átlagosan legfeljebb négyet fogyasztanak el egy egész élet során.

Az állatvédő egyesületek szövetségének szóvivője ezzel kapcsolatban legalább egy hús nélküli nap bevezetését szorgalmazta, mert már így is évente 157 millió állat kerülhetné el, hogy a vágóhídon végezze.

Környezetvédők ugyanakkor arra mutattak rá, hogy a húsipar jelentős mennyiségű szén-dioxidot enged a légtérbe, ezáltal hozzájárul az üvegházhatás erősödéséhez.

A riasztó adatokat egyre több német veheti a szívére, mert az elmúlt évben már közel 6 millióra emelkedett a vegetáriánusok száma, míg a 80-as évek közepén alig voltak 1 millióan.