Észak-Korea nem közölte, mikor hajtja végre a nukleáris robbantást, de jelezte: így akarja bizonyítani, hogy valóban van atombombája.

A BBC-nek sikerült megszólaltatnia egy észak-koreai illetékest, Pak Mion Guk-ot, aki azt állította: az Egyesült Államok ellenséges magatartása kényszeríti rá Phenjant a kísérletre.

A politikus elmondta: az Egyesült Államok szándékosan növeli a feszültséget, többi között azzal, hogy hadgyakorlatokat tart, és gazdasági nyomás alá helyezi Észak-Koreát.

Mi ezt hadüzenetnek tartjuk, a nukleáris fegyver az önvédelmünket szolgálja - fejtegette Pak Mion Guk.

A világ megosztott

A nemzetközi közösséget nem hatják meg Phenjan érvei, de megosztott abban, hogyan reagáljon. Az Egyesült Államok provokációnak nevezte az észak-koreai bejelentést, a hasonlóképpen keményvonalas Japán pedig elfogadhatatlannak minősítette az atomtesztet.

Ugyanakkor Phenjan szomszédai, Dél-Korea és Kína eddig úgy tudtak befolyással lenni Észak-Koreára, hogy óvatos párbeszédet folytatottak vele.

A megbékélésben érdekelt Szöul közölte: nem fogja tolerálni, hogy északi szomszédjának atomfegyvere legyen. Jim Hoare, Nagy-Britannia volt phenjai ügyvivője szerint Kína most hasonló dilemmával szembesül, mint Dél-Korea.

"Ha támogatod őket, akkor befolyással vagy rájuk. Ha megvonod a támogatást, oda a befolyás. Ha Észak-Korea tényleg ellenségessé válna, az pusztító hatással lenne Kínára, Dél-Koreára és talán Japánra is. Tehát nagy a nyomás, hogy folytatódjon a párbeszéd" - mondta a volt diplomata a BBC-nek.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint Észak-Korea semmit nem nyerne az atomkísérlettel, mivel az csak nemzetközi bírálatokat váltana ki.

Csörtetnek

Phenjan már évekkel ezelőtt nukleáris hatalomnak nyilvánította magát, és hírszerző ügynökségek szerint több nukleáris robbanófejjel is rendelkezik. Az ország azonban eddig azonban nem nyilatkozott arról, hogy ki is próbálná ezeket a fegyvereket.

A kardcsörtetés egyik oka, hogy továbbra is kereskedelmi szankciók vannak érvényben az országgal szemben, amely segélyekre szorul. Amerikai és más illetékesek szerint azonban a büntetőintézkedések által sújtott északi cégek fegyverkereskedelemmel is foglalkoznak.

Észak-Korea viszont a szankciók miatt közel egy éve nem hajlandó részt venni az atomprogramjáról szóló hatoldalú tárgyalásokon, melyek célja az, hogy rábírják Phenjant a nukleáris fegyverkezés feladására.