A gazdaságkutató az erős forint vállalati jövedelmezőségre gyakorolt hatását vizsgálta 1356 cég bevonásával és szektorszinten – ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatás – valamint cégméret alapján értékelte a válaszokat egy mínusz 100-tól plusz 100-ig terjedő skálán.
Az adatok alapján
az árfolyamerősödés rövid távon leginkább az ipart (-23-as érték), ezen belül pedig az exportorientált iparvállalatok jövedelmezőségét rontotta,
mivel az euróban realizált árbevétel forintban kifejezett értéke csökken, miközben a költségek jelentős része (legalább 20-25 százalék) forintban merül fel.
A KSH adataira hivatkozva közölték, hogy az árfolyamhatás az első négy hónapban még semleges volt az ipari exportálók számára, de a forint ezt követő mintegy 3,5 százalékos erősödése már veszteséget jelentett számukra. Az alacsonyabb importárak másik hatása, hogy a hazai piacra termelők kiszorulhatnak a belföldi piacról is - jegyezték meg. A nemzetközi üzleti szolgáltatásokat nyújtó és exportpiacokra dolgozó cégek is negatívan értékelték az árfolyamváltozást (-15-ös érték), mivel költségeik között magas a bérköltségek aránya, miközben a nemzetközi verseny korlátozza az áremelési lehetőségeket.
Számításaik szerint az idei forinterősödés 5-6 százalékos euróban mért költségemelkedést okozott ebben a szektorban, ami a bér- és egyéb költségek növekedésével eléri a 10-11 százalékot. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szolgáltató exportőröknek nem sikerül ennyivel emelni áraikat euróban, úgy az előző évhez képest veszteséget realizálnak.
A főleg belföldi keresletre támaszkodó kereskedelem (+2) és az építőipar (+4) enyhén pozitív értékei azt mutatják, hogy azokban az ágazatokban, ahol az importált termékek, alapanyagok és beruházási javak szerepe jelentős, az erősebb forint költségoldali előnye ellensúlyozhatja a bevételi oldalon jelentkező veszteségeket – közölték.
A vállalatméret szerinti bontás alapján
az árfolyamváltozás hatása a cégek méretének növekedésével erősödik.
A tíz fő alatti vállalkozások átlagosan -6 pontot, az 50 fő felett foglalkoztató cégek esetében -25 pontot mértek.
Az ágazati és vállalatméret együttes vizsgálata szerint az iparban a forint erősödése minden méretkategóriában hasonlóan kedvezőtlen hatással járt (-21 és -27 között) , míg a szolgáltató szektorban látványos különbséget mértek: a legkisebb cégek -9-es átlagával szemben az 50 fő felettieknél már -36-os értéket jeleztek, mert a nagyobb szolgáltató vállalatok nemzetközi kitettsége miatt az árfolyamváltozások erősebben hatnak nyereségességükre.
A GKI összegzése szerint a forint erősödése makroszinten az alacsonyabb importköltségek miatt az infláció mérséklésével jár, ami a hazai termelőket is az árak mérséklésére kényszerítheti, ugyanakkor vállalati szinten újraosztja a nyereséget és a veszteséget. Az exportvezérelt nagyobb cégek jövedelmezőségének erodálódása hosszabb távon visszavetheti a külkereskedelmi többletet és a folyó fizetési mérleget. Továbbá az olcsóbb import nyomás alá helyezi főleg a belföldi piacra termelő cégeket: a GKI adatai szerint az importált javak az első hat hónapban várhatóan 8 százalékkal olcsóbbodnak, ami a hazai piacra termelők versenyhátrányát növeli – áll az elemzésben.
