Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Europe blue banner and yellow stars with European Union map inside
Nyitókép: titoOnz/Getty Images

Megjelent az európai országok friss GDP-rangsora – van mit behoznunk

Olaszország és Németország gazdasága mintha gyökeret eresztett volna, és Magyarország is a mezőny végén kullog az Eurostat harmadik negyedéves GDP-statisztikája szerint.

Az euróövezet szezonálisan kiigazított GDP-je 2025 harmadik negyedévében negyedéves alapon átlagosan 0,2 százalékkal, az európai uniós országoké pedig 0,3 százalékkal nőtt az Eurostat szerint – írja a Portfolio.

Ana Andrade, az Európai Központi Bank jegybankára szerint vannak ugyan óvatos jelei annak, hogy a vámok hatással lehetnek Németországra, az összkép egyelőre a rezilienciáról szól.

Magyarország a harmadik negyedéves stagnálással a rangsor utolsó harmadában található, csupán Írország, Finnország, Litvánia és Románia közölt kedvezőtlenebb negyedéves adatot.

Viszont Németország és Olaszország gazdasága is a magyarokéhoz mérhető teljesítményt nyújtott, azaz inkább egy helyben toporgott. A 2025 egészére várt növekedésük is hasonló képet mutat: az IMF októberi előrejelzése szerint 0,2 illetve 0,5 százalék körül alakulhat az idei GDP-növekedés a két országban. Németország esetén viszont a kormányzati ösztönzők hatására jövőre várható némi gyorsulás, míg a dél-európai államban nem látszik, hogy mi hozhatna érdemi javulást.

Franciaország ezzel szemben, számos elemzőt meglepve az eurozóna átlagát jelentősen meghaladó növekedést mutatott fel a harmadik negyedévben, Spanyolország és Lengyelország pedig fenn tudta tartani az eddigi lendületét.

Az elemzők szerint Európa feltűnően „kétsebességűvé” vált, azaz a jelentős centrumországok helyett sokkal inkább a „periféria” államai húzzák felfelé az EU gazdasági teljesítményét.

Régión belül Románia ugyan rossz negyedévet zár, de éves összevetésben még mindig jócskán előzi Magyarországot. Kérdés, hogy az ott már elinduló, nálunk csak a választások utánra várható költségvetési konszolidációt is figyelembe véve tudunk-e előzni rövid távon az éves növekedési mutatóban. Csehország kifejezetten jól teljesít – teszik hozzá.

Év/év alapon csaknem minden országban pozitív volt a növekedés, egy országban (Finnországban) mértek csökkenést. Hazánk helyzete itt is hasonló: az érdemi visszaesést mutató Finnország mellett csak a gyakorlatilag már évek óta stagnáló Németországot és Olaszországot tudtuk megelőzni.

A rangsor azonban még nem teljes, ugyanis Görögország, Horvátország, Luxemburg, Málta, Dánia és Lettország egyelőre nem közölt harmadik negyedéves GDP-adatokat.

Az év egészét nézve Horvátországban kiemelkedő, 3 százalék körüli növekedés várható, de Görögország is szép, 2,2 százalékos bővüléssel kalkulálhat. Dánia esetében az ország legjelentősebb vállalata, a Novo Nordisk gyógyszergyártó óriás előzetes számításoknál rosszabb teljesítménye húzta lefelé a kormányzati GDP-előrejelzést, ami így az év eleji várakozás kevesebb mint felén, 1,4 százalékon áll.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×