Infostart.hu
eur:
363.64
usd:
314.79
bux:
148587.48
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Toy house and calculator with copy space. Property, home insurance, buy, sell and rent concept.
Nyitókép: mohd izzuan/Getty Images

Mennyit gürcöl egy ember, hogy övé legyen egy lakás? Nő is az idő, csökken is

2024 végén 4,6 millió lakás volt Magyarországon, közel egyharmaduk Budapesten és Pest vármegyében helyezkedett el - derül ki a KSH nemrég közzétett összesítéséből. A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly átlagosan 6,6 évnyi nettó keresetre volt szükség egy lakás megvásárlásához. Az adatokról Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője beszélt az InfoRádióban.

Az OTP Ingatlanpont kimutatta a KSH adataira támaszkodva, mennyi idő kell ahhoz, hogy egy éves nettó átlagkeresetből ténylegesen kiteljen egy közepes lakás; a tavalyi szám országosan 6,6 év volt, Budapesten 8,7, de a legmagasabb szám nem is itt jött ki, hanem az agglomerációban: 10,2 év - ellenpontként: Észak-Magyarországon már 3,9 évnyi átlagbérből kijön a közepes otthon, vagyis - mint Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az InfoRádióban elmondta - nagyok az országos különbségek.

Ami pedig az időbeni változást jelenti, a csúcs 2021-'22-ben volt, akkor kellett a legtöbbet dolgozni, akkor 12 év volt a Pest vármegyei átlag, de Budapesten is alulról közelítette a 10 évet; '23-ban volt egy kisebb és rövidebb válság a lakáspiacon, csökkentek az árak, az időtartamok is lejjebb mentek, de ez a szakértő szerint csak azt mutatja, ez az időtartam - ami 2024-ben már újra nőtt - csak elméleti, Budapesten ráadásul épp mintha csökkenés látszana, köszönhetően a fővárosi bérek emelkedésének is. Valkó Dávid e mentén mutatott rá arra, hogy Budapesten 12 százalékos volt a keresetek emelkedése, az átlagos használt lakás ára viszont "csak" 8,9 százalékkal. Tehát: a keresetek és a lakásárak növekedésének a viszonya fontos a mutatóban.

Ugyanakkor a statisztikai adatközlés adatokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy mekkora volt az átlagos lakásméret vagy hogy hányan laktak átlagosan egy szobában, 2024-ben. Ezek alapján egy átlagos magyar lakás mérete 2024-ben 91 négyzetméter volt, ami elmaradt a 103 négyzetméteres európai átlagtól.

"Nagy eltérések vannak, a legnagyobb, 140 négyzetméter feletti átlagos lakóingatlan-méret Ciprus, Belgium és Luxemburg állományát jellemzi, míg a rangsor másik végén Románia, Litvánia és Észtország áll. Romániában például 60 négyzetméternél kisebb volt az átlagos alapterület, ami nálunk ugyebár 91 négyzetméter volt. Ezt az határozza meg, hogy milyen a lakóingatlan-állomány összetétele. Cipruson nyilván nagy házakról van szó elsősorban, míg Romániában vélhetően a kisebb lakások jellemzőek" - sorolta Valkó Dávid.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Drámai országgyűlési ülés kezdődött Magyar Péter beszédével
cikkünk frissül

Drámai országgyűlési ülés kezdődött Magyar Péter beszédével

A miniszterelnök napirend előtt felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. Baka András az egyedüli hivatalos államfőjelölt, akit kedden meg is választhatnak, hétfői adat szerint rekordtöbbletet hozott a költségvetés júliusban, távozhat a legfőbb ügyész, újra itt a hőségkupola, elindulhat hétfő este még egy turbina a paksi atomerőműben – van miről beszélnie Magyar Péternek. Cikkünk frissül!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Magyar Péter: a teljes államigazgatást újra kell építeni

Magyar Péter: a teljes államigazgatást újra kell építeni

Az elmúlt hetek hőhulláma és aszálya miatt kialakult vízügyi és energiaválságról adott számot Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalásában, amelyért jelentős részben az előző kormányok mulasztásait tette felelőssé. A miniszterelnök szerint a kritikus időszakban sikerült elkerülni a Paksi Atomerőmű teljes leállását és az energiahálózat összeomlását, miközben az önkéntes vállalásoknak köszönhetően a tervezetthez képest csaknem 10 százalékkal csökkent az áramfogyasztás. Jelezte ugyanakkor, hogy a rendkívüli aszály és a fagy csak az agráriumban már több száz milliárd forintos kárt okozhatott, a teljes gazdasági veszteség pedig egyelőre nem becsülhető meg pontosan. Magyar szerint az elmúlt hetek tapasztalataiból az is világossá vált, hogy „a teljes államigazgatást újra kell építeni”, mert Magyarország jelenleg nincs megfelelően felkészülve az ehhez hasonló válságokra. A kormányfő bejelentését és beszédét élőben közvetítjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×