Magyarország – Bulgáriával, Romániával és Szlovákiával együtt – levélben kérte az Európai Bizottságtól, hogy vezessen be kétoldalú védintézkedéseket az Ukrajnából érkező valamennyi mezőgazdasági termékre, beleértve a már teljesen liberalizált ukrán termékeket is – jelentette be csütörtöki Facebook bejegyzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A négy ország a közös levelében javaslatot tett arra vonatkozóan is, hogy az ATM-rendelet lejárta után az Európai Bizottság állítsa vissza az orosz-ukrán háború előtti vámkontingenseket. Álláspontjuk szerint, mivel az ukrán import döntő része az úgynevezett frontországokba, vagyis az Ukrajnával szomszédos EU-tagállamokba érkezik, emiatt automatikus regionális intézkedésekre, egyéni kvóták megállapítására is szükség van.

A közös javaslat kitér egy felülvizsgálati záradék beépítésére is, amely lehetővé tenné, hogy a megállapodást két év elteltével újraértékeljék, megelőzve a piactorzulást és biztosítva a tisztességes versenyt.

Az ukrán vámok eltörlése súlyos károkat okozott

Az Európai Unió az Ukrajnával 2014-ben kötött társulási megállapodásában 40 vámkontingenst állapított meg az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba történő behozatalára vonatkozóan, és ezekkel korlátozta a termények kereskedelmét. Az EU a háború 2022-es kirobbanása után úgy döntött, hogy azzal is segíti az ukránokat, hogy liberalizálja a kereskedelmet - emlékeztet a vg.hu.

A terménydömping azonban hatással volt a piacra az árak csökkenésével, a piacok elvesztésével és a kereskedelem lassulásával. A helyzet realitását felismerve az EU a jelenlegi, 2025 júniusáig tartó ATM-be bizonyos korlátokat épített be, azonban ezek az Ukrajnával szomszédos országok szerint nem elegendők. Azon termékek esetében, amelyeknél a vámok újbóli bevezetése után egy maximális küszöbértéket állapítanak meg, a küszöbérték túl magas.

Az Európai Unió a tervek szerint hamarosan felülvizsgálja a társulási megállapodást Ukrajnával, azonban annak eredménye egyelőre még megjósolhatatlan. Így nem véletlen, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek tömeges behozatalával a legnagyobb kárt szenvedő országok összefognak, és igyekeznek rávilágítani a problémákra.