Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Nyitókép: Getty Images

Lakáshitel 65 év felett: amit minden idősebb hiteligénylőnek érdemes tudnia

A nyugdíjas évek nem jelentik a hitelből történő finanszírozási lehetőségek végét. A lakáshitel ugyanis 65 év felett is elérhető, bár némileg eltérő feltételekkel, mint a fiatalabb korosztály esetében. A nyugdíjat elsődleges jövedelemként fogadja el minden magyarországi pénzintézet hiteligénylés esetén, hiszen rendszeres és kiszámítható bevétel – derül ki a hitelekkel és megtakarításokkal foglalkozó money.hu összefoglalójából.

Az igényléshez szükséges dokumentumok köre attól függ, hogyan kapja valaki a nyugdíját. Aki számlára kapja, annak az utolsó három havi bankszámlakivonatot kell bemutatnia, míg a készpénzben kapott nyugdíj esetében az utolsó három havi nyugdíjszelvény és a nyugdíj igazolvány másolata szükséges. Speciális esetben, például rokkantnyugdíjasoknál, a végleges határozatot is csatolni kell a hiteligényléshez. A bankok minden esetben elfogadják a nyugdíjat, függetlenül attól, hogy utalással vagy készpénzben érkezik. A külföldi nyugdíj sem jelent akadályt hitelfelvételnél.

Ugyanakkor nem mindegy milyen nyugdíjról van szó, a fentiek ugyanis az öregségi nyugdíjra vonatkoznak. Ellentétben ezzel az özvegyi nyugdíjat jellemzően kiegészítő jövedelemként veszik figyelembe a hitelintézetek, ami azt jelenti, hogy önmagában nem, csak elsődleges jövedelem igazolása mellett elfogadható hiteligénylésnél.

A futamidő meghatározásánál kulcsfontosságú szempont az életkor. A pénzintézetek általában maximum 70-75 éves korig engedélyezik a hitel futamidejének végét, ami jelentősen befolyásolja a kölcsön visszafizetésére kapott maximum időtartamot és ezzel együtt annak feltételeit is. Egy 65 éves igénylő tehát maximum 10 éves futamidőre vehet fel hitelt. Szerencsére a rövidebb futamidők (5-10 év) több banknál is elérhetőek, az OTP, K&H, UniCredit, Gránit és MBH Duna Bank is kínál ilyen lakáshitel-konstrukciókat.

A felvehető hitelösszeg a nyugdíj nagyságától függ. Havi 600 ezer forint alatti jövedelemnél a törlesztés a jövedelem 35-50 százalékáig terjedhet, ahol a 35 százalék a 10 évesnél rövidebb, az 50 százalék pedig a 10 évesnél hosszabb kamatperiódus esetén alkalmazható. 600 ezer forint felett 40 és 60 százalék a törlesztésre fordítható jövedelem aránya. Ez a jövedelemarányos törlesztési szabály, melyet minden banknak kötelezően alkalmazni kell, de ettől szigorúbbak is lehetnek. A hitelbírálat során a legtöbb pénzintézet például kalkulál a megélhetési költségekkel is. A hitelképesség növelhető ugyanakkor adóstárs bevonásával. Lakáshitelnél a házastárs például kötelezően bevonandó személynek számít.

Nyugdíjasként tehát azt érdemes végiggondolni, hogy mivel a rövidebb futamidő miatt egy nem olyan nagy összegű hitelnek is magas törlesztője lehet, emellett marad-e elegendő mozgástér egy váratlan kiadásra.

Ugyanakkor sokan hajlamosak az első, legkézenfekvőbb banki lehetőséget választani – legyen az a helyi fiók, ahol évtizedek óta vezetik a számlájukat, vagy amelyik a legközelebbi és legismertebb bank. Ez azonban több százezer forinttal magasabb visszafizetendőt is eredményezhet a végén. A money.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy ne elégedjünk meg az első ajánlattal, hasonlítsuk össze a lakáshitel konstrukciókat és a számunkra legkedvezőbb ajánlatot igényeljük, hiszen egy tudatos választással rengeteget spórolhatunk.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×