Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: vezess.hu

Fél lábára sántít a hazai használtautó-piac

A JóAutók.hu tájékoztatása szerint márciusban mintegy 12 százalékkal kevesebb import használt személyautó kapott hazai rendszámot. Ugyanakkor az újautó-eladások száma az első negyedévben több mint 7 százalékkal nőtt.

A használtautó-piac két lába, a belföldi tranzakciók száma és az import használtautók forgalomba helyezéseinek száma élesen eltért egymástól az első negyedévben - mondta az InfoRádióban a JóAutók.hu vezérigazgatója.

"Amíg előbbi rekordokat döntöget havi szinten, addig az importszám nem bír elmozdulni arról a mélypontról, ahová az elmúlt évben beesett, a márciusi 8500-as szám eléggé erős visszaesést mutat az előző hónapok 9 ezres darabszámaihoz képest is" - fogalmazott Halász Bertalan.

Elmondta azt is, hogy a behozott használt autók között a legnépszerűbb márka továbbra is a Volkswagen 12,8 százalékos részesedéssel, amelyet az Opel követ, hajszálnyival előzve a Fordot.

Majd a prémiummárkák következnek, az Audi, a BMW és a Mercedes.

"Az adatok tavaly márciushoz képest szebb képet mutatnak, 7 százalékos emelkedés látszik negyedéves szinten is. Az importált használtautóknál tapasztalható csökkenést is beleszámítva is összejött azért 2 százaléknyi plusz, valóban nagyobbat növekedett az új autó forgalombahelyezések száma" - összegzett.

De ott is egy alacsony bázis volt 2023 – tette hozzá a JóAutók.hu vezérigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×