Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pixabay

Vannak már ultragyors e-autós töltők is

Budán és Szegeden történt meg az, amire sok e-kocsis már régóta vágyhatott.

Az OMV új elektromos töltőt telepített a fővárosi Szilágyi Erzsébet fasori és a szegedi Dorozsmai úti töltőállomásán, a készülékek 250 kilowatt (kW) összteljesítményű ultragyors töltők, amelyeken két töltőcsatlakozó áll az autósok rendelkezésére.

A két töltőcsatlakozó egyenként 150 kW teljesítmény leadására képes, de ha egyszerre két elektromos jármű is tölt, akkor ez az érték 120-120 kW-ra korlátozódik.

A napokban telepítik a balatonlellei és a keszthelyi kút új töltőit is - közölték.

Az OMV közleményében kiemelte: Magyarországon is folyamatosan beruháznak fenntartható technológiákba és az e-mobilitás támogatásába. Felidézték, hogy 2025 novemberéig további 28, egyenként legalább 150 kW teljesítményű töltőpontot létesítenek hét, forgalmas magyarországi autóutak melletti OMV töltőállomáson, egy több országra kiterjedő, az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló projekt keretében; a fejlesztés összege 2,1 millió euró.

Az OMV Hungária Kft. 201 töltőállomást üzemeltet Magyarországon, 60 embert alkalmaznak közvetlenül, a töltőállomás-hálózatban pedig hozzávetőleg 1700-an dolgoznak.

Az OMV 2022-ben 62 milliárd eurós bevételt ért el, és világszerte mintegy 22 300 embert alkalmaz.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×