Magyarország és Oroszország, pontosabban az MVM Csoport és a Gazprom között 2021 októberében megkötött szerződés alapján évi 4,5 milliárd köbméter orosz eredetű földgáz érkezik hazánkba. A megegyezés értelmében 3,5 milliárd köbméter déli irányból, a Török Áramlaton, körülbelül egymilliárd köbméter pedig Ausztria felől, az úgynevezett HAG-vezetéken érkezik. Utóbbi esetében olyan földgázról van szó, ami keresztül megy Ukrajnán, így érintheti az ukrán Naftohaz csütörtöki bejelentése, miszerint nem kívánja meghosszabbítani az orosz gáz európai tranzitjára vonatkozó, jövő év végén lejáró szerződést – ismertette Pletser Tamás. Emiatt könnyen elképzelhető, hogy az orosz fél átalakítja majd a szállításokat, így a teljes volumen a déli irányból fog érkezni. Erre a szakember szerint a magyarországi fogadórendszer alkalmassá tehető, és folynak is erre irányuló fejlesztések.

Közben Szófia nemrégiben bejelentette, hogy jelentősen megemeli a tranzitdíjakat a Bulgárián át vezető Déli Gázfolyosón. Az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint egyelőre nagy kérdés, hogy hosszabb távon valóban lesz-e extradíj, noha a bolgár parlament már elfogadta, de kétséges, hogy ezt Bulgária miként tudja behajtani, illetve hogy ki lenne az alanya ennek az adónak. A szakértő szerint, ha lesz ilyen díj, azt inkább a Gazprom fogja megfizetni, tekintettel arra, hogy a kiszivárgott információk szerint a hosszú távú magyar–orosz gázszállítási szerződésben az oroszok azt vállalták, hogy leszállított árat biztosítanak Magyarországnak. „Ezzel együtt még sok a bizonytalanság” – foglalta össze Pletser Tamás.

Magyarországgal kapcsolatosan jó hír, hogy az elmúlt egy évben a gázigény – ahogyan egyébként az európai gázigény is – 15-20 százalék körüli mértékben csökkent, köszönhetően egyrészt az enyhe téli időjárásnak, másrészt hogy Európában az ipari tevékenység visszaesett, különösen a nagy energiaintenzitású ágazatok körében. Mindez azt jelenti, hogy a hazánkba érkező 4,5 milliárd köbméter orosz földgáz az igények körülbelül felét lefedi. Az elemző megjegyezte, a jövőben ez még változhat, rövid távon függ az időjárás alakulásától, illetve a magyarországi (és persze európai) gazdasági tevékenységtől, középtávon pedig nagy mértékben attól, hogy Magyarország milyen irányban alakítja át az energetikai rendszerét. "A legutóbbi hírek szerint gázalapú áramtermelés felé szeretnénk menni, hiszen az MVM Csoport három ilyen erőmű építését hirdette meg, ami ellensúlyozhatja azt a csökkenést, ami bekövetkezett" – emlékeztetett Pletser Tamás.

Magyarországnak az összes környékbeli országgal van gázkapcsolata, kivéve Szlovéniát, de ez is változhat, ami azt jelenti, hogy nyugati, északi és délnyugati irányból is hozhatunk be gázt, valamint potenciálisan ott lesz előbb-utóbb a romániai gázvagyon, különösen akkor, ha a Fekete-tengeri termelés 2027-ben elindul – emelte ki az Erste munkatársa. Bár az bizonyos, hogy

rövid távon nehezen tudnánk pótolni az orosz gázt, ha teljesen kiesne, jelentős erőfeszítések látszanak a diverzifikálás irányába, hogy 2027-től, 2028-tól az orosz függés megszűnjön.

A szakértő úgy véli, az idei télen nem lesz semmiféle problémánk, miután a magyar gáztárolók gyakorlatilag tele vannak, ami azt jelenti, hogy körülbelül 6 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre, ami egy nagyon nagy mennyiség a teljes, 9,2 milliárd köbméteres hazai fogyasztáshoz képest.

„Abban az esetben, ha akár holnaptól kezdve egy köbméternyi orosz földgázt sem kapna az ország, az idei fűtési szezon akkor is biztosítva van” – jelentette ki Pletser Tamás.