Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka
Nyitókép: Unsplash.com

Magyarország megint kiharcolt valamit, mások viszont veszélybe kerülhetnek

Vasárnap lép életbe az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint a brüsszeli szankciók károsak, nem vetettek véget a háborúnak, és nagy kárt okoznak Európának. Brüsszelnek nem újabb szankciók életbe léptetésével kellene foglalkoznia, hanem inkább a béketeremtésen kellene dolgoznia.

A kormány továbbra is a magyar emberek érdekét és véleményét képviseli: a magyarok 97 százaléka nemet mond a szankciókra, itt az ideje, hogy ezt Brüsszelben is meghallják - olvasható a tárca közleményében.

Az Európai Unió 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lép életbe.

A nyersolaj esetében december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követi február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és a tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés.

A kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbra is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való kereskedelem csak nem-orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek például a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba - így Magyarországra - szállít, ezt a jövőben csak nem-orosz eredetű termékekkel teheti meg. Magyarország ellátásbiztonságát a Barátság-vezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb import és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja.

A most életbe lépő újabb szankciós korlátozás következményei azonban hosszabb távon Magyarországra is hathatnak.

A fenntartható magyar üzemanyag-ellátásához ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek. Európában akár dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították. A szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira - például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára - kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat.

Uniós szinten időközben a teljes körű energiaszankció is napirendre kerül, többek között az atomenergia és a gázbehozatal szankciója is.

A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett szankciók további bővítését. A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek. A kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többlet terheket ró az országokra, a vállalkozásokra és az európai családokra - olvasható a minisztérium közleményében.

Címlapról ajánljuk
Egyértelmű magyar kudarc Szlovákiában

Egyértelmű magyar kudarc Szlovákiában

Jelentősen, 54-ről 37-re csökkent a Magyar Szövetség megyei képviselőinek száma a szlovákiai önkormányzati választásokon a szavazatok csaknem teljes feldolgozottsága alapján. Dunaszerdahelyen a nem hivatalos részeredmények szerint Hájos Zoltán nyerheti a polgármester-választást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Válaszút előtt a kontinens legnagyobb hatalma – Felkerül Donald Trump koronájára a legékesebb gyémánt?

Válaszút előtt a kontinens legnagyobb hatalma – Felkerül Donald Trump koronájára a legékesebb gyémánt?

Itt a visszavágó Lula és Bolsonaro között, egy csavarral megspékelve. Latin-Amerika legnagyobb és legnépesebb országában, Brazíliában ma tartják az elnökválasztás második fordulóját, három héttel ezelőtt ugyanis egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint felét. Az október 4-i első fordulóban nem a puccskísérletért elítélt exelnök, Jair Bolsonaro, hanem a helyette induló fia, Flávio végzett az élen a brazil baloldal ikonja, a negyedik ciklusért harcba szálló Lula da Silvával szemben. A verseny rendkívül kiélezett, a megosztó kampány tétje pedig túlmutat Brazília következő négy évén vagy a Bolsonaro klán dinasztiaépítési vágyán: a portugálajkú óriás elhódítása számítana a Donald Trump által támogatott, felívelőben lévő latin-amerikai jobboldal ékkövének, miközben a környezetvédők a "Föld tüdeje" miatt kongatják a vészharangot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×