Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Getting ready for Christmas
Nyitókép: David Trood/Getty Images

Felmérés: kevesebbet költünk karácsonyi ajándékra, mint szeretnénk

Akik nem ajándékoznak, azoknál jellemzően az a családi megegyezés, hogy az együttlét a fontosabb.

A magyarok 53 százaléka az idén kevesebbet költ majd ajándékokra karácsony előtt, mint szeretne – derül ki a MediaMarkt megbízásából készült reprezentatív felmérésből. A megkérdezettek csaknem 80 százaléka vesz ajándékot idén, és az áremelkedés miatt a harmaduk még többet is költhet, mint tavaly. A válaszadók 67 százaléka ugyanakkor 30 ezer forintnál kevesebbet fog kiadni az ünnepi időszakban.

A válaszadók 12 százaléka mondta azt, hogy

csak a gyerekeknek fog ajándékot vásárolni,

9 százalékuk pedig biztos abban, hogy nem kerül meglepetés a fa alá, további 15 százalék viszont még nem döntötte ezt el.

A közlemény szerint az ajándékozási kedvet a végzettség és lakóhely nem befolyásolja, de a kistelepülésen élők és az alacsonyabb végzettségűek az átlagnál jóval kisebb összeget, 10 ezer forintnál is kevesebbet fognak beosztani. A diplomások közel negyede 30-50 ezer, másik negyede még többet, 50-100 ezer forint között tervez költeni.

Akik nem ajándékoznak, azoknál jellemzően az a családi megegyezés, hogy az együttlét a fontosabb, nem az ajándék (56 százalék), de jelentős azok aránya is, akik anyagi okokat jelöltek meg az ajándékozás elhagyására (40 százalék). Megjelennek ugyanakkor a fenntarthatósági szempontok is, a nem ajándékozó válaszadók negyede nem akar újabb tárgyakat halmozni – jegyezték meg.

A felmérés alapján az ajándékok válogatásában ma már egyértelműen az online megoldások vezetnek, az idősebbek körében is. A személyes beszerzés ennek ellenére nem szorult háttérbe, hiszen majdnem minden negyedik válaszoló továbbra is szeret az áruházakban körülnézni, mielőtt vásárolna – olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×