Elemzők 30 bázispontos szigorításra számítottak. A bejelentés után jelentősen gyengült a forint.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, a döntés mögött továbbra is az inflációt befolyásoló tényezők állnak. Az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A háttérbeszélgetésen kiderült: a korábban előrejelzettnél nagyobb növekedésre és gyorsuló inflációra számít a jegybank.

Az MNB három intézkedéssel folytatta kedden a szigorítást.

• Az első az alapkamat és a kamatfolyosó keddi emelése, ez továbbra is havi ütemezéssel folytatódik majd - ezen az új szinten.
• A második: az állampapírvásárlások heti célmennyiségét 50 milliárdról 40 milliárd forintra csökkentette szeptember 27-től a monetáris tanács.
• Harmadik elemként döntöttek a forintlikviditás szűkítéséről a forintlikviditást biztosító swapeszköz fokozatos kivezetésével (most mintegy 1100 milliárd forint van ilyen eszközben, az év végéig az állomány több mint fele lejár).

Az emelés 15 bázispontos mértékén a következő, decemberi Inflációs jelentéskor módosíthatnak a tervek szerint.

Az infláció a következő hónapokban 5 százalék fölött alakul, 2022 őszi hónapjaiban érheti el az MNB célértékét, a 3 százalékos szintet.

A GDP idén 6,5-7 százalékkal bővülhet, ez kedvezőbb a korábbinál, 2022-ben ez 5-6 százalékos növekedési ütemmel folytatódhat

- közölte az alelnök az MNB várakozását.

A makrogazdasági helyzetképet értékelve Virág Barnabás közölte: a 2. és a 3. negyedév eddigi adatai azt mutatják, a gazdaság sikeresen újraindult, a GDP elérte a 2019 negyedik negyedévi értékeket. A növekedés folytatódik a szolgáltató ágazatok bekapcsolódásával. A 3. negyedévben 7-8 százalékos növekedési ütemre van esélye a gazdaságnak.

A 4. negyedévben a kilábalás lassulhat a járvány újabb hulláma miatt, de az MNB szerint így is Európa öt leggyorsabb kilábalást mutató országa között lesz idén Magyarország.

Novemberben jöhet az újabb inflációs csúcs, 5,5-6 százalék között alakulhat az éves inflációs ráta ekkor.

Az inflációs kilátásokat övező kockázatokkal kapcsolatban a monetáris tanács azt látja, a két felfelé mutató kockázati pálya:

• tartósan magas külső inflációs környezet
• másodkörös inflációs hatások a bérkörnyezetben.

A monetáris politika további részleteiről kiderült:

a 15 bázispontos kamatemelés a következő hónapok emelései esetében is irányadó, vagyis ekkora lépésekre lehet számítani a következő hónapokban,

amíg az inflációs kockázatok stabillá nem válnak és stabilan el nem érik az MNB által kitűzött inflációs célt.

Az egyhetes betét kamata továbbra is követi majd az alapkamat elmozdulását.

A heti állampapírvásárlások mennyiségének csökkentésével kapcsolatban Virág Barnabás kiemelte a program fokozatos kivezetésének rugalmasságát. Az elmúlt hetekben a vásárlás nem érte el az akkor még 50 milliárdos felső határt - a jövőben is előfordulhat, hogy nem fogják elérni a célként kitűzött felső határt, de akár meg is haladhatják azt, ha nem kívánatos folyamatokat látnak.

Az MNB elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett - hangsúlyozta az alelnök.

Júniusban proaktív kamatemelési ciklus indult, miután várható volt, hogy nem néhány hónapos inflációemelkedésre lehetett számítani. A cél az volt, hogy az árstabilitást mielőbb biztosítsák. Ugyanakkor a gazdasági környezetet más tényezők is befolyásolják, amelyek - például a járvány 4. hullámának hatásai - ráadásul nem is becsülhetők előre, ezért marad a negyedéves kamatdöntés és ezért váltottak alacsonyabb kamatemelési mértékre.