eur:
396.23
usd:
369.42
bux:
69711.91
2024. június 17. hétfő Alida, Laura
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előadást tart az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen a debreceni Kölcsey Központban 2018. szeptember 6-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Hat kritikus területet azonosított Matolcsy György

Elérhettük volna az 1936-os fejlettségi csúcsot? - teszi fel a kérdést a Magyar Nemzeti Bank elnöke - és válaszol is rá.

A Magyar Nemzet online kiadásában megjelent írásában Matolcsy György felidézte korábbi megállapítását, mely szerint a 2010 utáni gazdaságpolitika kettős arca – tehát hogy önmagunkhoz képest eredményesek voltunk, de a régióban csak közepesen teljesítettünk – döntően a gazdaságpolitika intézményi gyengeségeiből, a teljes sikerre kevésbé alkalmas kormányzati szerkezetből eredt.

Jelen összefoglalójában arra tett kísérletet, hogy összegezze az elmaradt eredményeket. Számokkal érvel továbbá amellett, hogy szerinte elérhető lett volna az 1936-os fejlettségi csúcs.

Kiindulópontja szerint 2010 után minden időbeli csomópontnál volt jó és kevésbé jó megoldás a kormányzás szerkezetére. Az akkori döntéseken múlott a mai fejlettségi szintünk, sebezhetőségünk, életszínvonalunk, adósságunk, jólétünk és még sok minden más is.

"A miniszterelnök és a kormány – a tárgyalt időszakban – minden esetben racionális döntéseket hozott a gazdaságpolitika intézményeinek munkamegosztásáról. Megítélésem szerint azonban a döntő pillanatokban nem a legjobb döntést, inkább a könnyebb ellenállást választották. Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést. Ennek azonban az volt az ára, hogy összecsúszott a gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek, amiből mindig a rövid távú érdek kerül(t) ki győztesen. Az NGM működésében azért nem volt ellentét a két idősáv között, mert a gazdaságpolitika első számú érdeke volt a három százalék alatti költségvetési hiány megteremtése. Ennek elérése után már a fenntartható felzárkózás felépítése vált fő feladattá" - fejtette ki.

Értékelése szerint a pénzügyi tárca és a jegybank között semmifajta személyi ellentét nem volt 2013 és 2019 között, azóta is minden vita közgazdasági és szakmai természetű. A vitában a jegybank a fenntartható felzárkózást képviseli. Ez teszi lehetővé inflációs céljának tartós elérését, és ez biztosítja a pénzügyi stabilitást, mivel ezek a jegybank mandátumai. A pénzügyi tárca az éves költségvetési érdeket képviseli, mert ez a mandátuma - írta Matolcsy György.

A jegybankelnök ezután felsorolt hat kiemelt területet, ahol álláspontja szerint egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el, mint ami végül született.

1. Uniós fejlesztési pénzek felzárkózást célzó felhasználása

A költségvetés érdeke az uniós pénzek lehető legnagyobb arányú, gyors elköltése, mert az az adócentralizáció mértékében többletbevételt is jelent. Az ágazati tárcák részérdekkel rendelkeznek, ami a fenntartható felzárkózás érdekeivel vagy egybeesik, vagy nem. A gazdaságpolitikai centrum érdeke a lehető leghatékonyabb befektetés, a legnagyobb és legjobb szerkezetű növekedési hatással - írta a jegybankelnök.

Az első – és eddig legsikeresebb – Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010–2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány. Az eddig elköltött uniós pénzeknek legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük, ami 15-20 ezermilliárd forint többletforrást, beruházást mozgósíthatott volna. Ebből 5-7 ezermilliárd forint költségvetési többletbevétel származott volna.

2. Kiszámítható és eredményes lakáspolitika

A svájcifrank-alapú lakáshitelek forintra váltása után, 2015 közepétől nyílt újra tér a lakásépítés dinamizálására. 2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent. Ez Matolcsy György szerint évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna, miközben az időszak végére a gazdasági fejlettségünket akár két százalékponttal emelte volna.

3. Versenyképességi fordulat elindítása az évtized közepén

Az NGM a Széll Kálmán-tervekkel olyan strukturális reformokat indított el, amelyekkel az évtized legfontosabb szerkezeti átalakításainak 85 százalékát az évtized első harmadában sikerült végrehajtani. Ha nem áll le ez a reformpolitika, akkor elkészül a 3., 4. és 5. Széll Kálmán-terv, és

valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig. Évi egy-két százalék többlet GDP-hatást lehet valószínűsíteni egy így végbemenő folyamatos versenyképességi javulásból,

döntően a többlet termelékenység-emelkedés és az erősebb innováció következtében - összegzett Matolcsy György.

4. Gyors digitális átmenet ment volna végbe

A versenyképességi reformok egyes döntő területei a felgyorsult digitális átmenetet szolgálták volna. A sikeres digitális átállást végrehajtó gazdaságok (pl. Észtország) példája alapján évi több mint egyszázalékos többlet GDP-t valószínűsíthetünk erről a területről a létrejött GDP-hez képest.

5. Adatreform és az állami beruházások hatékonysági többlete

Az állami beruházások magas aránya miatt az itt elérhető többlet döntő fontossággal bír a teljes beruházási hatékonyság szempontjából. Különösen a 2020–2022 közötti válság és az abból való kilábalás idején kaphatott volna meghatározó szerepet ez a hatékonysági többlet.

6. A makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna a gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ha megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna, ami a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben, a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg.

A legélesebb különbség azonban a makrogazdasági alapszámokban jelentkezett volna. Elértük, sőt 85 százalék körüli értékkel meghaladtuk volna az 1936-ban mért átlagos nyugati és uniós fejlettségi értéket. Ebben az esetben az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakul, a devizában fennálló államadósság szintje 0–5 százalék körüli szintre süllyed, a termelékenységi többlet 10-15 százalékos, az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna.

Ma is több változat létezik a 2030-ig tartó gazdasági fejlődésre. A mi jövőnkből is egyszer múlt lesz, és kizárólag rajtunk áll, hogy melyik változat győz. Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy mindannyian győztesek legyünk - összegzett a jegybankelnök.

Címlapról ajánljuk
Ismét célt ért a „pandadiplomácia” – szent a béke Kína és Ausztrália között?

Ismét célt ért a „pandadiplomácia” – szent a béke Kína és Ausztrália között?

A kínai miniszterelnök canberrai látogatása a két ország közötti diplomáciai viszony helyreállításának betetőzése – mondta az InfoRádióban Salát Gergely sinológus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa hozzátette: a kínai vezetés pontosan tudta, hogy a korábban kirótt kereskedelmi szankciókkal sokat árthat az ausztrál gazdaságnak, mostanra azonban mindkét fél belátta, jobb a békesség.

Karácsony Gergely a Kúriához fordult, új választást szeretne - itt vannak az indokai

Budapest főpolgármestere beadta hétfőn a Kúriának azt az indítványt, amelyben a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és a szavazásnak az egész városban történő megismétlését kéri.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.18. kedd, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×