eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Nyitókép: Pixabay

Keserű idők jönnek az édességiparra

Drágulásra készülnek az édességgyártó vállalkozások, de a termelés korszerűsítésével megőrizhetik a versenyképességüket – mondta a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.

Sánta Sándor szerint az édesipari alapanyagok árait ma még döntően tőzsdei tényezők befolyásolják, de hamarosan számolni kell az éghajlatváltozás következményeivel. Az érdekképviselet vezetője rossz előjelnek tekinti, hogy a többszörösére nőtt az aszályfenyegetettség a kakaóbab legfőbb termőterületein, Afrikában, Indonéziában és Dél-Amerikában. Hosszú idő után drágulni kezdett a cukor, a munkaerő költségei szintén emelkednek, emellett a csomagolóanyagok beszerzése és a nemzetközi szállítás is egyre nehezebb – tette hozzá.

Sánta Sándor üdvözölte ugyanakkor, hogy Magyarországon az élelmiszeripart fellendítették a támogatások, amelyekből az édesipar is jelentős összegekkel részesedett. Ennek köszönhetően – mint mondta – egyre több magyar vállalkozás értékesíthet külföldön, de az üzemi fejlesztéseket továbbra sem szabad elhanyagolni. A termelést a versenyképességi szempontok mellett egyre inkább meghatározzák a fenntarthatósági követelmények, ezért

a gyártástechnológia fejlesztése mellett a vízfogyasztás, vagy a csomagolóanyag-felhasználás csökkentésébe is érdemes beruházni.

Az Agrárminisztérium (AM) élelmiszergazdasági és eredetvédelmi főosztályának vezetője úgy véli, hogy az édesipar az élelmiszeriparon belül az egyik leginnovatívabb terület, amely a mennyiség helyett egyre inkább a minőségi termelésre törekszik. Felkai Beáta hozzátette, hogy uniós szinten több mint 13,5 ezer cég érdekelt az édességgyártásban, 99 százalékuk kis- és közepes vállalkozás, kibocsátásuk mennyisége 14,7 millió tonna, értéke csaknem 60 milliárd euró. A magyar exportkilátások egyre kedvezőbbek, hiszen az élelmiszeripari vállalkozások versenyképessége erősödik, és tavaly a feldolgozóiparon belül ez volt az egyetlen terület, amely elkerülte a visszaesést - hangsúlyozta.

Az édesipar az élelmiszergyártáson belül nem tartozik a legjelentősebb kibocsátók közé, de a többi területtel együtt évről évre javul a hatékonysága - mondta Felkai Beáta, hozzátéve, hogy a következő évek legfontosabb fejlesztési célja a digitalizáció, a modernizáció, a hozzáadott érték arányának növelése, a környezetvédelem, és az erőforrás-hatékonyság javítása lesz a magyar élelmiszeriparban.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×