Jelezte: az első fél évben a bruttó hazai termék (GDP) gyors ütemű növekedést ért el,

a GDP 5,1 százalékkal nőtt, a második fél évben azonban markáns lassulásra, 3,5 százalék körüli bővülésre számítanak

a GKI kutatói. A romló európai konjunktúra és az uniós támogatások kifutása miatt 2020-ban már csak 3 százalék alatti, 2,7 százalék körüli GDP-bővülésre számít a GKI.

A cég kutatói úgy ítélik meg, hogy az infláció a tavaszi csúcshoz képest mérséklődik az év hátralévő részében,

éves átlagban idén 3,5 százalék, jövőre 3,3 százalék lesz.

Emlékeztetett arra: az első fél évi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházások bővülése és a fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5 százalékkal, a GDP-nél gyorsabban bővült az első hat hónapban.

Elmondta: a gazdasági várakozások trendje az Európai Unióban és Magyarországon is romló. Az EU konjunktúra-indexe augusztusban csökkent, és ezzel három éves mélypontra esett vissza. A GKI konjunktúra-indexe két és fél éve nem látott szintre esett vissza, amin belül az üzleti várakozások három éves mélypontjukra zuhantak, a fogyasztói várakozások viszont még kissé javultak is - ismertette a GKI elnöke.

Jelezte: a világgazdasági konjunktúra 2018-ban tetőzött, idén a vártnál erőteljesebb lassulás várható, ami főleg a feldolgozóipart és a világkereskedelmet érinti. Jelentős kockázat az amerikai-kínai gazdasági háború eszkalálódása, a kínai gazdaság vártnál nagyobb mértékű lassulása. Az EU-ban az intézmények újraválasztásával kapcsolatos patthelyzet az év végéig elhúzódhat, és teljes bizonytalanság övezi a Brexitet, valamint az új uniós közös költségvetés elfogadását - fűzte hozzá.

Vértes András a hazai folyamatokról elmondta: a reálkeresetek 2013 óta emelkednek, a 2017-ig gyorsuló, 10 százalék felett tetőző éves dinamika csak lassan mérséklődik, a 2018. évi 8,2 százalékról idén 6,5, majd 2020-ban 4,5 százalék körüli ütemre lassul.

Rámutatott:

a fogyasztás-bővülés feltehetőleg elérte csúcspontját,

a tavalyi 4,6 százalékos bővülés után idén hasonló, 4,5 százalék körüli növekedés várható, ez 2020-ban 3,5 százalékra mérséklődik.

A beruházásokról közölte: az állóeszköz-felhalmozás volumene 2018-ban 16,5 százalékkal bővült, 2019-ben13 százalékos emelkedés valószínűsíthető. A beruházási ráta idén éri el csúcspontját, 27,5 százalék körül várható, 2020-ban a GDP-nél már lassabban, a mintegy 2 százalékkal növekvő beruházási volumen hatására a ráta minimális csökkenése várható.

A GKI elnöke elmondta: bár a második fél évben a költségvetés bevételeire negatívan hat a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése, a kiadásokat pedig növeli a családvédelmi program, de idén elérhető a megcélzott 1,8 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit és a 69 százalék körüli államadósság-ráta.

Vértes Andás kérdésre elmondta: a jegybank monetáris tanácsa kedden várhatóan csak "szerény" iránymutatást ad a monetáris politika alakulásáról, hozzátéve, az alapkamat az MNB szándéka szerint 2020 végéig nem változik. A forint gyengülése viszont folytatódik, az idén 325 forintos átlagos euróárfolyam várható, amely az év végére 330 forint/euró közelében lesz, 2020-ban átlagosan 335 forintra emelkedhet.