INFORÁDIÓ 
2019. július 20. szombat
Illés

költségvetés 2019

gazdaság

országgyűlés

Budapest, 2019. június 19. Az Országgyűlés plenáris ülése 2019. június 19-én. A képviselők ezen a napon kezdik meg a jövő évi költségvetés általános vitáját. Az első sor középén balról Kövér László, az Országgyűlés elnöke, előtérben jobbról Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke (j3). MTI/Kovács Attila

Tovább fehérítenék a gazdaságot az új költségvetéssel - íme a részletek

Infostart / MTI

A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is javaslatokat fogalmazott meg az új büdzsével kapcsolatban, amelynek vitája szerdán kezdődött meg a parlamentben.

A 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól - mondta a pénzügyminiszter a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában az Országgyűlésben. Varga Mihály a családok támogatását és a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítását nevezte a fő céloknak. Kijelentette:

a kormánynak továbbra a gyermek az első.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, 2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ezek között említette a családok támogatása mellett az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjakat, az államháztartásban dolgozók bérét, valamint a védelmi és rendvédelmi kiadásokat.

Költségvetési Tanács: a versenyképességet tovább kell növelni

A pénzügyi stabilitást tükrözi a 2020-as költségvetési törvényjavaslat - jelentette ki a Költségvetés Tanács (KT) megállapításait ismertetve Kovács Árpád, a testület elnöke szerdán az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé vitájában.

A tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Értékelésük szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent. A költségvetés ismét dinamikus, 4 százalékos GDP-bővülésre épít, amihez

szükség van a növekedés forrásainak, mindenekelőtt a háztartások fogyasztási volumenének emelkedésére

- fejtette ki. Jelezte ugyanakkor: a tanács látja annak jeleit, hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb ütemű bővülési periódus következhet be a világgazdaságban, és magas a kockázata annak, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolatokban jelentősen szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét. Ennek kivédése, a negatív következmények csökkentése érdekében

további, versenyképességet, termelékenységet, hatékonyságot javító intézkedéseket látnak szükségesnek.

A 2020-as költségvetés is az adóbevételek dinamikus növekedését tartalmazza, ám

a tanács szükségesnek ítélt a bevételi előirányzatok teljesüléséhez további gazdaságfehérítő kormányzati intézkedéseket

- mutatott rá az elnök, majd ezzel kapcsolatban hozzátette: a törvénytervezet véleményezési ideje alatt bejelentett gazdaságvédelmi akciótervbe foglalt adó- és járulékintézkedéseket helyes irányúnak tartják.

Kiemelt célként megvalósulhat a 2020-ban új intézkedésekkel bővülő családvédelmi akcióterv - mondta, pozitívnak nevezve, hogy a népesedési fordulat elérése támogatja a gazdaság tartós növekedését és végső soron az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Rámutatott ugyanakkor, hogy a

Költségvetési Tanács alultervezést azonosított a "babaváró" kamattámogatásnál,

ugyanis a tervezett hitelkihelyezés megvalósulása esetén a kiadás meghaladhatja az előirányzatot.

Kovács Árpád beszélt arról is, hogy a stabilitási törvény szerinti államadósság-mutató 68,6 százalékról várhatón 65,5 százalékra csökkenése teljesíti az alaptörvény követelményét.

Azt is kedvezőnek tartják, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább, 15 százalék alá csökken, jelentősen hozzájárulva az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

Állami Számvevőszék: kellene egy likviditási alap

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2020-as költségvetés, hozzájárul a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez és a kiszámítható, stabil gazdasági folyamatokhoz, valamint megfelelő keretet biztosít a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához.

Domokos László, a számvevőszék elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: a törvényjavaslat megfelel mind az uniós, mind a hazai jogszabályi követelményeknek, a tervezett társadalompolitikai célokhoz pedig biztosítja a pénzügyi fedezetet, miközben

az előre nem tervezhető kockázatokhoz masszív tartalékok állnak rendelkezésre.

Az államadósság-kezelés finanszírozási kockázatainak biztonságos kézben tartása szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte az ÁSZ-elnök, hogy elegendő nagyságrendű likvid forrás álljon rendelkezésre az aktuális kötelezettségek teljesítéséhez. A likviditás mértékének meghatározása során indokolt figyelembe venni egy előre nem látható negatív pénzügyi sokkhatását, ezért olyan likviditásmenedzsmentre van szükség, amely biztosítja, hogy a felmerülő kötelezettségek fedezeteként legalább ennek háromszorosa állna rendelkezésre likvid eszközök formájában - fejtette ki.

Az ÁSZ meglátása szerint

az államháztartás több területén fordul elő, hogy valamely intézményi körnél a likvid források értéke kritikus szintre csökken, ezért központi alap alkalmazását javasolta

azon esetekben, amikor az adott intézmény nem képes a saját költségvetésének keretei között megoldani a likviditási problémát. Szerinte ezen likviditáskezelési alap létrehozásának szabályait úgy kellene alakítani, hogy a költségvetési intézmények ne plusz forrásként tekintsenek a finanszírozási lehetőségre, hanem kialakítsák és alkalmazzák a gazdálkodásuk egyensúlyát támogató módszereket és eszközöket.

Az állammal kapcsolatban Domokos László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy

folytatni kell a fenntartható kifehérítést, vagyis az államnak azoktól is be kell szednie az adót, akik eddig részben vagy egészben kivonták magukat a közteherviselés alól, az ebből származó bevételből pedig ismét mérsékelni lehet az adókulcsokat.

"Úgy vélem, van lehetőség további adócsökkentő intézkedésekre" - jelentette ki Domokos László, aki szerint elsősorban a munkát terhelő kulcsok mérséklése a kézenfekvő.

A vállalkozásokról szólva nemzetgazdasági szempontból kifejezetten előnyösnek nevezte, ha a vállalati szektor megtérülő, hatékonyságnövelő beruházásokat, fejlesztéseket banki hitelekből hajt végre, ez ugyanis fokozottan dinamizálja, mozgatja a nemzetgazdasági folyamatokat, és javítja az ország versenyképességét.

Fidesz: rendkívüli a családok jövő évi támogatása

Rendkívüli mértékűnek nevezte a jövő évi költségvetési javaslatban szereplő családtámogatásokat szerdán a parlamentben Bánki Erik, a Fidesz egyik vezérszónoka. Ez a költségvetés nemcsak a magyar családok, a magyar vállalkozók költségvetése, hanem minden magyar ember életét jobbá teszi - értékelt, az adócsökkentéseket, az adminisztrációs könnyítéseket, a növekvő támogatásokat és a rendkívüli események nélkül nullszaldóval számoló tervezetet méltatva.

Jobbik: ez a jövő felélésének költségvetése

A benyújtott büdzséjavaslat a jövő felélésének költségvetése, mert míg bizonyos társadalmi csoportoknak kedvez, másoknak egyáltalán nem - mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka. A jövő évi költségvetésről folytatott vitán az ellenzéki képviselő példaként említette a "kényszerből kivándorolt" magyarokat, nekik - mondta - átfogó otthonteremtési program kellene, ez egyértelmű üzenet lenne, hogy van értelme visszatérniük ide, nem kell hosszú évekig spórolniuk egy lakásra.

Felrótta: a mindenkori költségvetés megtárgyalásakor a kormánynak a korábbi időszak adatainak birtokában illene megmagyaráznia a bizonyítványát, de

zárszámadás hiányában vitatják meg a következő büdzsét, így kell eldönteniük, mire mennyi forrást szánnak.

MSZP: jövőellenes és igazságtalan a tervezet

Jövőellenesnek és igazságtalannak nevezte a jövő évi költségvetésről szóló javaslatból kiolvasható újraosztási szándékot szerdán a parlamentben Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka. Kijelentette: a tervezett, 2200 milliárd forintnyi bevételnövekedést a kormányzat nem az ország - legalább régiós szintre - felzárkózására, hanem saját magára és holdudvarára költi.

A szocialisták 1000 milliárd forintnál is nagyobb átcsoportosítást javasolnak a nyugellátás, az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra javára,

utóbbi területre egymagában 764 milliárd forinttal rendelnének többet a kormány által javasoltnál.

Példaként említette, hogy a családi pótlék összegét duplájára, a gyes-t és a gyed-et a jelenlegi összeg háromszorosára emelnék módosító indítványaikkal, miután 2008 óta változatlan ezen ellátások összege.

DK: ez a semmittevés, a túlélés büdzséje

A semmittevés, a folytatódó politikai propaganda, a túlélés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Gyurcsány Ferenc, a DK elnök-frakcióvezetője. A vezérszónok szerint a költségvetésből az derül ki, hogy a Fidesz nem akar közelebb kerülni az európai pénzügyi együttműködéséhez,

a kormányoldalon "a hátuk közepére sem kívánják" az euró bevezetését.

Kifogásolta továbbá, hogy nincs érdemi szakmai, civil kontroll a költségvetés tervezési folyamata fölött.

Gyurcsány Ferenc bírálta a kormány családpolitikáját is, mert szerinte az tévút, nincs pozitív hozadéka. "A-tól z-ig nem értünk magukkal egyet. Nem kicsit, hanem nagyon" - mondta Gyurcsány Ferenc.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018