Infostart.hu
eur:
372.88
usd:
339.54
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

EU-Kína kamara: egyre súlyosabbak a kínai túltermelés következményei

A kínai gazdaságot jellemző túltermelés ellen hosszú évek során nem sikerült hatékonyan fellépnie a pekingi gazdaságirányításnak, a teendők azonban mára elodázhatatlannak látszanak. Az ipari túltermelés következményeiért máris súlyos árat kell fizetnie Kínának, valamint a globális, köztük az európai piacoknak - állapította meg Jörg Wuttke az Európai Unió-Kína Kereskedelmi Kamara elnöke hétfőn Pekingben.

A kamara legfrissebb jelentésének következtetése szerint az egyre súlyosbodó helyzetért elsősorban a helyi, tartományi protekcionizmus, a szabályozók gyenge érvényesítése, az alacsony nyersanyagárak, a helytelen irányba terelt beruházások, a szellemi tulajdonjogok nem megfelelő védelme és a nyereség helyett a piaci részesedés mértékét túlhangsúlyozó gyakorlat tehető felelőssé. Megjegyzik, az iparágak területi (földrajzi) felosztása erősíti a a hely hatóságok érdekérvényesítési potenciálját, a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági előírások végrehajtásában pedig jelentős hiányosságok mutatkoznak.

A jelentés nyolc ágazatot vett közelebbről górcső alá, ezek a nyersacél, az alumínium, a cement, a vegyipar, az olajfinomítás, a síküveg gyártás, a hajógyártás és a papíripar. Wuttke ugyanakkor megjegyezte, azért csak ezeket vizsgálták, mert leginkább e területeken vannak az uniós vállalatoknak érdekeltségeik.

Kiemelte az acélipart, ahol a termelés jellemzően és rendkívüli mértékben elszakadt a piaci kereslettől. A kínai acéltermelés értéke több mint duplája a következő vezető acéltermelő országokénak, vagyis Japán, India, az Egyesült Államok és Oroszország együttes termelésének. Cementből Kínában 2011-ben és 2012-ben annyit gyártottak, mint az Egyesült Államok a 20. században.

A szakemberek szerint ha nem sikerül eredményesen fellépni az átalakulást gátló tényezők ellen, a Kínai Kommunista Párt által elhatározott és meghirdetett gazdasági reformfolyamat veszélybe kerül. Ezért a kamara letett az asztalra egy javaslatcsomagot is, amely közvetlen, illetve közvetett hatással lehet a megoldásra.

A kamara 2009-ben átfogó elemzést készített a jelenségről, amelyet be is mutattak a kínai illetékeseknek, ám az ügyben azóta vajmi keveset tettek - állapították meg az elemzők. Az új, "frissített" jelentés célja, hogy konkrét intézkedésekre ösztönözze a kínai gazdaságirányítást, megerősítse a gazdaság átstrukturálásának szándékában.

A kínai gazdaságot jól ismerő és tekintélyes elemzőként számon tartott Wuttke kiemelte, nem a hangsúlyok átrendezésére van szükség, hanem strukturális reformra.

Wuttke nem győzte ismételni, hogy a túltermelés révén hatalmas a pazarlás a gazdaságban. A költségeiket ugyanakkor a versenyképességük fenntartása érdekében csökkenteni kényszerülő vállalatok pedig nem csak a munkabéreken spórolnak, hanem olyan költségeket is lefaragnak, amelyeknek a minőségi termelés és a környezet látja a kárát. Ezek közé tartoznak például a kutatás és fejlesztés forrásai.

A kínai ipar túltermelése globális kereskedelmi feszültségekhez vezet, hiszen az Európai Unió és az Egyesült Államok is viszonylag magas munkanélküliséggel kénytelen megküzdeni, ezért kénytelenek fellépni a túltermelés következtében piacra kerülő olcsó, esetenként dömpingáron érkező árukkal szemben, amelyek a foglalkoztatottak számának további csökkentéséhez, gyárbezárásokhoz vezethetnek.

Az EU-Kínai kamara elnöke utalt arra, hogy tavaly Kína 50 százalékkal növelte acéleladásait Európába. Ezzel egy időben a kínai befektetések mértéke körülbelül 30 százalékkal (20 milliárd dollárra) nőtt az EU-ban, Kínában viszont az uniós befektetések 20-25 százalékkal, 10 milliárd dollár alá csökkentek. Az EU üdvözli a kínai befektetéseket, de nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy közben Brüsszelben tömegek tüntetnek az olcsó kínai acél importja ellen.

Jörg Wuttke a Kína piacgazdasági státuszáról folyó aktuális vitával és azzal kapcsolatban, hogy az EU-tagországok hogyan viszonyulnak a kérdéshez, megjegyezte, amikor a közösség megosztott, mint jelenleg, nem nagy az esélye annak, hogy az Európai Parlament a státusz megadása mellett dönt. Nyilvánvaló tényként említette, hogy Kína nem piacgazdaság, de véleménye szerint nem ez lenne az elsődleges oka az elutasításnak, hiszen - fogalmazott -, Oroszország sem az, mégis megkapta.

Azt is hozzátette, hogy a dömpingeljárások a kétoldalú kereskedelem mindössze 2 százalékát érintik, tehát ez sem nyomós ok. Wuttke szerint a kérdésben politikai döntés fog születni, amit nagyban meghatároz majd az egyes iparágak, munkahelyek fenyegetettsége. Az európai döntéshozók emiatt ugyanis kényes helyzetben vannak.

Címlapról ajánljuk
Fontos bejelentés a klímacsúcsról – Itt a fosszilis vége?

Fontos bejelentés a klímacsúcsról – Itt a fosszilis vége?

Az antalyai COP31 ENSZ-klímakonferencia fő témái között a világgazdaság villamosítása, és a fosszilis energiahordozók kivezetése áll. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója az InfoRádióban elmondta, hogy a döntéstervezetet több olajtermelő ország is próbálja kisiklatni.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: fogdában karácsonyozhat Matolcsy György, kiderült a minimálbér összege

Tisza-kormány: fogdában karácsonyozhat Matolcsy György, kiderült a minimálbér összege

Megszünteti a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziót a kormány, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kabinet ettől a legalább 23 ezer milliárd forintra becsült állami kiadások csökkenését várja, az utak üzemeltetését pedig 2027. április 1-jén a Magyar Közút veszi át. A kormány javaslata szerint 2027. június 1-jétől megszűnhet a dohány-nagykereskedelmi monopólium. Benyújtották az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jogi feltételeit megteremtő törvényjavaslatot is. Megjelent a nyugdíjas SZÉP-kártyáról szóló kormányhatározat, jövő májustól pedig a kórházaknak másik intézményben kell korábbi műtéti időpontot felajánlaniuk, ha ők maguk nem tudják időben elvégezni a beavatkozást. A Külügyminisztérium közben azt vizsgálja, milyen szerepe lehetett az előző kormánynak egy, a Fidesz kampányát segítő feltételezett orosz dezinformációs műveletben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×