A projekthez 1,1 millió köbméternyi törmeléket kell kiemelni a tengerfenékről és a szárazföldre szállítani a Nagy-korallzátony Tengeri Park (Great Barrier Reef Marine Park) közelében. A kotrási meddőt már létező ipari területen helyezik el.

Greg Hunt ausztrál környezetügyi miniszter azután bólintott rá a projektre, hogy csökkentették a kiemelendő üledék mértékét. Az eredeti elképzelés szerint hárommillió köbméterről volt szó, melyet a Nagy-korallzátony közelében süllyesztettek volna el, a környezetvédők tiltakozása miatt azonban megváltoztatták a terveket.

Az Adani Enterprises indiai vállalatnak Queensland államban kiépített szénbányája a világon az egyik legnagyobb. A szén exportjához van szükség az Abbot Point-i kikötőre.

A munka megkezdéséhez szükség van még Queensland állam engedélyére is, az ottani kormány biztosítékra vár, hogy az Adani továbbfejleszti a hatalmas bányát.

Bár a kikötő mindössze húsz kilométeres távolságban lesz a Nagy-korallzátonytól, a projekt nem károsítja Ausztrália jelképét - mondta el a minisztérium szóvivője kedden az engedély bejelentésekor.

A kikötő körüli terület delfinek és dugongok, vagyis tengeri tehenek otthona, melyek az ott növő tengeri fűvel táplálkoznak. Élnek itt továbbá teknősök és óriás mantaráják is, ráadásul itt vonulnak át vándorlásuk során a púpos bálnák.

"A tengerfenék kotrására adott engedély nemcsak felelőtlenség, hanem logikátlan és egyben szükségtelen is" - véli Shani Tager, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistája.

A széntermelés növekvőben van Ausztráliában, holott sok fejlett ország hanyatló üzletként tekint a széniparra.

Bár az UNESCO világörökségi bizottsága májusban aggodalmát fejezte ki a világ legnagyobb koralltelepének hosszú távú jövőjével kapcsolatban, a Nagy-korallzátony végül nem került a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé. Ausztráliának 2016 végéig jelentést kell tennie arról, mit tett a terület védelméért.