Kiemelte: a legalacsonyabb tőkemegfeleléssel rendelkező európai bankok tőkemegfelelése is 10 százalék felett van, az európai bankszféra egésze 12 százalék feletti mutatóval rendelkezik. Ez alapján el lehet mondani, hogy az európai nagybankok tőkehelyzete nagyban javult a válság óta - tette hozzá az EBA főigazgatója.

Kifejtette: 2011-től az európai bankszektort a mérlegfőösszeg csökkenése jellemezte, de a zsugorodás kezd megállni, a trend megfordult. 29 000 milliárd euró összesített mérlegfőösszegről van szó - jegyezte meg Farkas Ádám.

Az európai bankok most jelentősen, érdemben próbálják átrendezni portfóliójukat, a kis- és középvállalkozások hitelezésére fókuszálnak. Ezzel párhuzamosan a normál vállalati hitelezés is bővül, de egyúttal a kereskedelmi ingatlanok finanszírozását csökkentik - mondta Farkas Ádám.

Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a konferencián kiemelte: az MNB úgy látja, hogy a hazai bankszektor problémáinak 70-80 százalékát már megoldották. Véleménye szerint továbbra is alacsony a vállalati hitelezés, ezt részben az indokolja, hogy jelentős a nem teljesítő hitelek állománya a bankoknál.

Kiemelte: a növekedési hitelprogram (nhp) és egyéb állami programok nélkül továbbra is csökkenne a vállalati hitelezés Magyarországon. A támogató, jelentősebb hitelezéshez a bankok komolyabb kockázatvállalására lenne szükség, a jegybank szerint ugyanakkor a hitelintézetek között kibontakozó verseny további enyhítést jelez előre a hitelezési feltételekben - mutatott rá a jegybank alelnöke.

A devizahitelezés megoldását követően további kockázatok vannak még a lakossági hitelezésben - emelte ki. Balog Ádám úgy vélte: a jegybank a legkomolyabb gondot a deviza autóhiteles állományban látja. Ezeknek a hiteleknek a bedőlése szerinte egy árfolyamsokk esetén akár 200 milliárdos veszteséget is eredményezhet a hazai pénzintézeti szektor számára, ráadásul komoly kockázatot jelez, hogy az autóhitelesek egyéb hitelei is bedőlhetnek. A jegybank rendkívül fontosnak tartja emiatt, hogy az autóhitelesek kérdését napirenden tartsa - mutatott rá az MNB alelnöke.

Elmondta: a devizahitelek rendezése miatt a hosszú futamidejű forinthitelek mellé hosszú forintforrásokat kellene állítaniuk a bankoknak. Az MNB ez esetben egy új jelzálog-finanszírozás megfelelési mutatót (JMM) írna elő a bankoknak, ennek bevezetése a jövő évben várható - mondta Balog Ádám. Hozzáfűzte: az MNB szerint gondokat jelent majd, hogy nemcsak a szabályozási, hanem strukturálási okokból is alacsony marad a jövőben a bankok jövedelmezősége.

Kifejtette: a bankok az elszámolás alapján évi mintegy 90 milliárdos kamatrés-szűküléssel néznek szembe. Az OBA-Beva befizetések várhatóan 20-30 milliárd forintos további terhet jelentenek, és a tartósan alacsony kamatkörnyezet miatt is csökken a banki jövedelmezőség. Ezt ellensúlyozhatja a bankadó csökkentése, ami 60-80 milliárd forintot hagy a bankoknál évente - elemezte Balog Ádám, aki szerint indokolt volna a hitelezés felfutásához kapcsolni a bankadó-csökkentést.

Hozzátette: az árfolyamgát megszűnése viszont további 13-15 milliárd forint többletbevételt jelent a hitelintézeteknek.Uniós forrásokból közel 700 milliárd forint kiközvetítését tervezi az MFB

Uniós forrásokból közel 700 milliárd forint hitel, garancia és tőke kiközvetítését tervezi a magyarországi vállalkozásoknak az MFB csoport a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban - mondta Bertalan Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese a Portfolió Hitelezés konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Kifejtette: az MFB egyik felmérése - a bank november-decemberi adatfelvétele alapján - azt mutatja, hogy a vállalatok mintegy egyharmada napi szinten küzd forráshiánnyal, mintegy fele a tervezett beruházásait halasztja el forráshiány miatt, egynegyede pedig egyáltalán nem tervez beruházást, vagy külső forrás nélkül próbál fennmaradni.

Bertalan Sándor szerint ezzel együtt az elmúlt években megnőtt a beruházásokat és forrásbevonást tervező vállalatok aránya, a legnépszerűbbek a gép és berendezés típusú beruházások, és viszonylag magas az ingatlan-, azon belül a földszerzésre irányuló beruházások aránya a tervezett fejlesztések között. A hitelhez jutás legnagyobb akadályát a biztosítékok mennyiségisége, mértéke, minősége jelenti, a támogatások pedig sok esetben nem illeszkednek a beruházási célhoz, a bürokratikus akadályok túlzottak, és tőkebevonásra jellemzően csak kényszer esetében készülnek a vállalkozások - sorolta az MFB vezérigazgató-helyettese.

Kifejtette: az MFB csoport közreműködő szervezetként jár majd el a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban, ennek érdekében központosított termékfejlesztésbe kezdtek. Az MFB által közvetített visszatérítendő uniós források nagy előnye, hogy finanszírozási költségük nulla, nem terhelik a magyar költségvetést, adminisztrációs költségeiket, terheiket szintén az EU finanszírozza. Az uniós források mögé államilag viszontgarantált kezességet állítanak, saját termékeik mögé uniós garancia kerül - tette hozzá.

Bertalan Sándor elmondta: az MFB a hagyományos hiteltermékek mellett kombinált hiteleket, valamint garancia- és tőketermékeket nyújt, önkormányzatokat uniós forrásból nem, csak hazai forrásból finanszíroznak. Az agráriumon belül csak az élelmiszeripart finanszírozhatják uniós forrásból, más ágazatoknál vagy a lakossági energiahatékonysági projektek esetében azonban az uniós források a meghatározóak - ismertette a vezérigazgató-helyettes.

A konferencia egyik panelbeszélgetésén részben a növekedési hitelprogramról (nhp) vitáztak a résztvevők. Az nhp egyik fontos pozitív hatása, hogy visszatért az ügyfelek bizalma a bankok felé, a banki oldalról azonban nem szabad túlértékelni az nhp hatását, amíg ilyen alacsony az alapkamat, addig a refinanszírozási programoknak helyük van - mondta Szabados Richárd, a CIB kkv és lízing üzletágának vezetője.

Szabados Richárd megjegyezte: 2 százalék alatti kamatozású hitelezés a magyar gazdasági helyzetben "teljesen nonszensz" kategória.

Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője elmondta: az nhp sikertörténet, a program kiszámítható módon és hosszú távon elérhető forrás, ami segít azon, hogy az alacsony tőkeellátottságú kkv-k jobb helyzetbe kerüljenek. Az nhp-tól függetlenül is árverseny van a magyar vállalati hitelpiacon, a 2,5 százalékos felső kamatplafon alatt is dúl a verseny - mondta Tóth Viktor.

Takács Zoltán, az FHB vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a vállalati hitelezés féloldalas az országban, egy jelentős kockázati felár hiányzik a magyarországi hitelek árazásából. A valós verseny majd akkor indul, amikor már a kockázatosabb ügyfelekért is versenyeznek - fűzte hozzá.

Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy a túlzott árverseny nem jó, és a szolgáltatások révén kellene versenyezni. Elmondta: az Eximbanknak 21 pénzintézettel van megállapodása, de két pénzintézet viszi el több mint 20 éves szaktudása alapján az eximbanki források több mint 80 százalékát. Az nhp érdeme nem az árverseny beindítása, hanem a program léte: az MNB által adott forrás korábban nem állt rendelkezésre - jegyezte meg.