"A magyar kormány 2010-ben, az előző kormány által itt hagyott pénzügyi válság megoldására fejlesztette és vette ki a bankadót. Akkor is világosan definiálta, hogy a válság megoldása, a gazdaság és az államháztartás pénzügyi helyzetének stabilizálása után mérsékelni fogja azt" - hangsúlyozta az államtitkár az MTI-nek azon kérdésére válaszolva, miért pont most jött létre az EBRD-vel való megállapodás.

Hozzátette: emellett a válság európai és hazai tapasztalatai is "abba az irányba tolták a kormányt", hogy a magyarországi bankrendszerben a hazai tulajdonrészt 50 százalékra vagy afölé emelje.

Giró-Szász András hozzátette, hogy ezenkívül gazdaságilag nagyon jelentős, társadalmilag megkerülhetetlen problémát jelentett a devizahitelesek helyzete, problémáik kezelése, kimentésük abból "a rossz rendszerből". Ennek a problémának a kezelése párhuzamosan felvetette a fair bankrendszer alapjainak létrehozását is. "Mindezen területeken a kormány az elmúlt több mint 4 évben a problémákat megoldotta és ezért ezen pénzügypolitikai szakasz lezárult. Ez a helyzet adta meg lehetőséget, hogy egy új, már az így megteremtett pénzügyi és társadalmi stabilitásra épülő újabb fejezetet nyisson a kormányzat, amelynek fontos és szimbolikus lépése is az EBRD-vel való megállapodás" - hangsúlyozta.

Az MTI azon kérdésére, milyen döntések születtek még a szerdai kormányülésen, az államtitkár azt válaszolta, hogy sok más téma mellett a kormány meghallgatta és elfogadta a veszprémi uszoda felépítéséről szóló előterjesztést és egyben felkérte a fejlesztési minisztert, hogy készítse elő a herendi közútrendszer fejújításával kapcsolatos feladatokat.