Az EKB a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul, 0,05 százalékon hagyta irányadó kamatát. Az EKB októberben is változatlanul hagyta, de azt megelőző ülésen, szeptember 4-én 0,15 százalékról 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatot.

A mostani bejelentést követően, annak indoklásában Mario Draghi az EKB elnöke az előző havi kamatdöntéshez hasonló megfogalmazást alkalmazott. Ismét hangsúlyozta az EKB készségét további unkonvencionális monetáris lazító eszközök igénybevételére "amennyiben annak szüksége felmerül". Rámutatott, hogy a Kormányzótanács egyöntetűen támogató álláspontot foglal el ebben a kérdésben.

Mario Draghi annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az EKB gazdaságösztönző céllal már meghozott monetáris enyhítő intézkedései meg fogják hozni a tőlük várt eredmény, mivel erősítik a monetáris transzmissziós mechanizmust és elősegítik a reálgazdaság hitelezését. Ugyanakkor rámutatott, hogy a legfrissebb makrogazdasági adatok alapján a növekedési kilátások valamelyest romlottak.

Az egyik legaggasztóbb fejleményként emelte ki Mario Draghi a döntés indoklásában az euróövezeti országok egymástól eltérően alakuló gazdasági ciklusát, valamint - a korábbiakhoz hasonlóan - a fogyasztói árindexnek EKB inflációs céljától elmaradó alakulását.

Rámutatott, hogy az euróövezeti infláció októberben 0,4 százalékra emelkedett ugyan, de továbbra is messze elmarad a két százalék alatti céltól. Kifejtette, hogy az EKB véleménye szerint a monetáris lazító eszközök támogatják az inflációs várakozások beteljesülését és hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztói árak alakulása idővel elérje az inflációs célt.

Az elkövetkező néhány hónapban az infláció a jelenlegi szint közelében marad - mondta, jelezte azonban, hogy az EKB intézkedéseinek közvetlen hatásaként 2015-ben és 2016-ban már fokozatos növekedésnek indul.

Mario Draghi a mostani tájékoztatón is elismételte a korábban rendszeresen alkalmazott megfogalmazást, miszerint az EKB döntéseiben "szoros figyelemmel követi az árak alakulását".

Mario Draghi rámutatott, hogy az EKB az elmúlt hónapban megkezdte fedezett kötvények és eszközalapú értékpapírok vásárlását, amit legalább két éven át kíván folytatni. Ennek eredményeként a tervek szerint a célzott hosszú lejáratú refinanszírozási műveletekkel együtt az EKB mérlegfőösszege "a 2012-es szintre emelkedik" (ami a jelenlegihez képest, mintegy ezer milliárd eurós többletet jelent).
Az 2012-es EKB-mérlegének alakulására tett említését követően az euró árfolyama 1,25 dollár feletti szintről 1,2395 dollárra gyengült, amire 2012 augusztusában volt utoljára példa.