Az iskola önmagában nem érdekelt abban, hogy a munkaerőpiac és az oktatás közötti folyamatokat irányítsa. Ezért az állami támogatások rendszerét kell úgy alakítani, hogy a hiányszakmákra való képzésre jusson pénz, a túlképzésre viszont forrás-oldalról ne legyen lehetőség - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci és képzési államtitkára. Czomba Sándor hangsúlyozta: ebbe az irányba haladunk. A jogszabály kimondja, hogy ha valaki a fejlesztési bizottság döntése alapján túlképzett szakmára vonatkozó oktatást kíván indítani, ahhoz az állam nem ad támogatást.

A szülő és a gyerek akkor fog egy bizonyos irány mellett dönteni, ha azt látják, hogy négy év múlva, az adott szakmában, stabil munkalehetőség mutatkozik. Most többnyire ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, a többség gimnáziumokban, szakközépiskolákban tanul, majd az érettségi után, akik nem tudnak továbbtanulni, nehéz helyzetben találják magukat. Õk ugyanis 18-19 évesen döbbennek rá, hogy alig van esélyük a munkaerőpiacon, hiszen nincs egy konkrét szakma a birtokukban.

Ilyenkor jönnek a felnőttképzések, átképzések, efféle metódusok. Ezt meg kellene előzni, és már a szakiskolai beiskolázásnál megtalálni a jó irányokat. Ennek eléréséhez alapvető fontosságú, hogy a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodjon a képzés, ehhez meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket. Ebbe beletartozik a megfelelő tanári-, szakoktatói kar. Itt még rengeteg teendőnk van - emelte ki az államtitkár.

Sajnos a géppark leamortizálódott, az oktatók egy része eltűnt az iskolákból. A megoldás az lehet, ha a vállalatokhoz sikerül kihelyezni a gyakorlati oktatás egy részét.