A Világbank elemzése alapján Közép-Európában és Kelet-Európában, ahová Magyarországot is besorolták, 2014-ben 1,7 százalékos, 2015-ben 2,7 százalékos gazdasági növekedés lehet.

A magyar gazdaság és a régió eddigi növekedését segítette az európai import élénkülése. A régió országainak exportja márciusban éves bázison számolva 11,5 százalékkal nőtt. Magyarország esetében egyértelmű jelei vannak, hogy a nagyobb külföldi kereslet élénkítette a belföldi keresletet is és javított a munkaerőpiac helyzetén - közölte a Világbank, amely szerint a magyar folyó fizetési mérleg többlete 2014-ben GDP-arányosan 2,5 százalék lehet, 2015-ben 2 százalék.

A Világbank kockázati tényezőként kezeli a régió számára, azon belül Magyarország és Lengyelország esetében kiemelten, az orosz gázfüggőséget az importnál. Ha Magyarországon az orosz importot teljesen leállítanák és más nemzetközi forrásokat használnának, az a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékának megfelelő extra kiadást jelentene a jelentés szerint.

A Világbank utoljára januárban adott ki jelentést a világgazdasági növekedés várható alakulásáról. Azóta a rendkívül hideg tél Amerikában és az ukrajnai konfliktus negatívan befolyásolta a világgazdaság helyzetét.

A szervezet szerint az Egyesült Államokban és Európában gyorsul a gazdasági növekedés üteme, mert csökken a költségvetési megszorítások káros utóhatása, javul a munkaerőpiac helyzete, és nő a belföldi kereslet. Ebben a két térségben az év második felében élénkülhet a gazdaság.

Ezzel ellentétben a fejlődő országokban a vártnál kisebb lehet a gazdasági növekedés, mert kevés országban hajtották végre a szükséges reformokat, veszélyesen magasak néhány helyen a banki kamatlábak, és gyakoribbak a katonai konfliktusok.

"Egy olyan időszakhoz érkeztünk, amelyben mindenhol, még a fejlődő gazdaságú országokban is nehezebb lesz növekedést elérni, mint korábban" - mondta Andrew Burns, a Világbank közgazdásza, az elemzés egyik fő szerzője.

Éveken keresztül a fejlődő gazdaságú országok voltak a növekedés motorjai. A Világbank szerint azonban a gazdasági válság után ezekben az országokban nem helyeztek kellő hangsúlyt a növekedést segítő kezdeményezésekre, például az elektromos hálózatok korszerűsítésére, vagy a piaci liberalizációra.

A fejlődő országokban gátolják a gazdasági növekedést a katonai konfliktusok is. Ukrajnában 5 százalékkal csökkenhet a GDP 2014-ben az Oroszországgal zajló vita miatt, amely egyébként a 0,5 százalékos orosz GDP-növekedésen is érződik. Hasonló kockázatok vannak Egyiptomban és Thaiföldön, ahol katonai puccsok veszélyeztetik a növekedést.