Horváth Viktória a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Turizmus - Magyarország egyik gazdasági motorja című konferenciáján kiemelte: a válság által mélyen sújtott ágazatnak nagy szüksége volt a 2013-as trendfordító évre, a kedvező folyamatok az idei év első két hónapjában folytatódtak.

"Végre tényleg elhittük, hogy kint vagyunk a gödörből" - fogalmazott.

Hozzátette: a belföldi turizmus azért is fontos, mert ez biztosítja az ágazat stabilitását. A turizmusban-vendéglátásban dolgozó vállalkozások 80 százaléka vidéken található, a foglalkoztatottak boldogulása pedig attól függ, hogy miként működik a turizmus - emelte ki. Szavai szerint azért is volt trendfordító év a 2013-as, mert a bevételek nagyobb arányban nőttek, mint a vendégéjszakák száma, és ez a tendencia folytatódott január-februárban. A március az eddigi tapasztalatok szerint nem követi ezt a növekedést, de az érezhető, hogy a nyári foglalások erősebbek, mint tavaly ilyenkor - mondta.

Kitért arra is, hogy a SZÉP-kártyával a belföldi turizmusban tavaly elért közel 10 százalékos növekedés Európában is egyedülálló. A költések emelkedése azonban túlmutatott ezen, a belföldi szállodákban kívülről jövő pénz is megjelent, a növekményt nem csak a SZÉP-kártya költések emelkedése okozza.

Kiemelte, hogy az ágazat fontos feladatok előtt áll, véglegesíteni kell a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepciót (NTK), amelyhez több mint 40 szakmai szervezettől érkezett javaslat. Az új stratégiában célul tűzték ki, hogy a turizmus GDP-hez való hozzájárulását a jelenlegi 8,8 százalékról 10 százalékra növeljék. A másik célkitűzés az ágazatban foglalkoztatottak számának 50 százalékos növelése - mondta. Ez nem a turisztikai szolgáltatók számának növekedését, hanem a foglalkoztatottakról szóló statisztikák megújítását jelenti, mert véleménye szerint a jelenlegi adatok nem elég részletesek. Fontosnak nevezte, hogy idén elkészül az ágazat GDP-hez való hozzájárulását mutató turizmus szatellit számla. Hangsúlyozta: a piac szereplői nélkül nem lehet jól tervezni, ezért a szakmai szervezetek és a piaci szereplők tapasztalataira a jövőben is számítanak.

Deák Imre, a Magyar Szállodaszövetség választmányi tagja, a Danubius Zrt. vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogy a magyar turizmusnak ki kell vennie a részét abból a fejlődési folyamatból, amely az ágazatot világszerte és különösen Európában jellemzi. Rámutatott: a leglátványosabb fejlődést Kelet-Közép-Európa tudhatja magáénak. Az ágazat nemzeti össztermékhez való közvetlen hozzájárulása globálisan 2,9 százalék, 2 millió 155 ezer milliárd dollár volt tavaly.

Ez 2024-re 3,1 százalékra nőhet. A turizmus világgazdasághoz való hozzájárulása minden más meghatározó ágazatot - pénzügyi szolgáltatások, szállítás, termelés - megelőzött, összesen 101 millió munkahelyet teremtve. Ugyancsak kiemelte, hogy a globális összehasonlítás miatt fontos a szatellit számla, amely Magyarországon 2007-ben készült utoljára.

Akkor az ágazat 5,9 százalékkal járult hozzá a magyar GDP-hez. A magyar turizmus tavalyi és idei eredményei véleménye szerint kedvezőek, pozitív a foglaltság és a vendégszám növekedése. Kifejtette: az átlagárak esetében nem ennyire bíztató a helyzet, a fővárosi magasabb kategóriás szálláshelyek elmaradnak a visegrádi vagy a közép-európai országokétól. Szerinte tudatos értékesítéssel meg kell állítani a lefelé mutató árspirált.