A maximálisan kihasznált mozgástérnek, egyes bevételi tételek felültervezésének és a tartalékok visszavágásának köszönhetően tudja végrehajtani a kormány a kiadásnövelő és egyéb szimbolikus intézkedéseit (családi adó kiterjesztése, hús áfakulcsának csökkentése). Ebből a szempontból tehát valóban beszélhetünk választási költségvetésről, ezért jól jellemzi a büdzsét Varga Mihály hétfői mondata, miszerint ez a rezsicsökkentés költségvetése - írja a Portfolio.

Amennyire lehet kihasználja a költségvetésből fakadó mozgásteret a kormány jövőre annak érdekében, hogy megvalósítsa szimbolikus intézkedéseit. Ezzel meglehetősen kifeszítetté válik a büdzsé, azonban a kormány makropályára vonatkozó feltételezései reálisabbak, mint a korábbi években.

Beigazolódott előzetes feltételezés: Varga Mihály a kormány nevében hétfőn nem egy klasszikus választási költségvetést terjesztett a Parlament elé. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az EU előírása és a túlzottdeficit-eljárás esetleges újraindulásának veszélye miatt a deficitet nem is engedhette szabadjára.

A külső korlátok által behatárolt mozgásterét azonban teljesen kihasználja a kormány azzal, hogy 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesítését tűzte ki. A magasabb deficit egyúttal azt is jelenti, hogy így megnövekszik az esélye annak, hogy év közben (egy elcsúszás miatt) újabb korrekcióra kényszerüljön a kormány a költségvetést illetően.

A kormány ugyanakkor igyekszik árnyalni a kiköltekezésről kialakult képet. Az infláció esetében prognózisát 2,4 százalékra csökkentette a korábbi 2,8 százalékos előrejelzéséről. Vagyis a kormány 2014-ben nem tervezi felül tudatosan az inflációt, ami egyúttal magasabb nyugdíjemelést is vonna maga után. Emellett a 2 százalékos növekedési prognózis is egyre kevésbé elrugaszkodott a valóságtól (a reálbérnövekedés és a növekedési hitelprogram hatásai mind kedvező irányba módosíthatják a GDP-előrejelzést).

A törvénytervezet azzal számol, hogy a pénzforgalmi deficit a GDP-arányában 3,1 százalék lehet.

A költségvetés 2014-es kiadásainak funkcionális megoszlása nem tér el látványosan az idei évitől. A GDP-arányához viszonyítva valamivel kevesebb megy az állam működési funkcióira, jóléti kiadásokra minimálisan több jut, a gazdasági funkciókra (pl. ipar, közlekedés, távközlés, környezetvédelem) szánt források növekednek a leginkább. A 2012-es, 2013-as és 2014-es (tervezett) adatokat összevetve jól látható, hogy az állam hol terjeszkedik leginkább, a kiadások megoszlása is azt mutatja, hogy egyre inkább beleavatkozik az állam a gazdaság működésébe. Tovább csökkenő államadósság, 3 százalék alatti deficit, felpörgő növekedés - ez olvasható ki elsőre a Varga Mihály által hétfőn beterjesztett 2014-es költségvetés tervezetéből. A törvényjavaslat szerint jövőre beindul az állami beruházásdömping: jelentős összegeket fordít ugyanis a kormány stadionfejlesztésre, tornaterem-építési és tanuszoda-fejlesztési programot is indít, és a frekvenciaértékesítésből származó 120 milliárdos bevételt egyedi beruházásokra használja. Cikkünkből az is kiderül, hogy mely kiadási tételeket vágta vissza leginkább.

A legfontosabb intézkedések

A törvényjavaslat emellett az alábbi főbb szempontokat emeli ki a 2014-es költségvetéssel kapcsolatban:

- a Népesedéspolitikai program kapcsán egyrészt a családtámogatások rugalmasabbá tételével összefüggésben többletforrásokat tartalmaz a költségvetés, másrészt a családi adókedvezmény igénybevételének kiterjesztésével számottevő járulékbevétel-csökkenéssel is számol a tervezet. Tartalmazza továbbá a diákhiteltartozások részleges elengedésének pénzügyi hatásait is
- nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások továbbra is megőrzik reálértéküket, a várható infláció mértékével emelkednek
- közoktatásban a köznevelési törvényben elfogadott szempontok alapján és módon illetményalap-növelésre kerül sor 2014-ben
- a közfoglalkoztatás terén a Start-munkaprogram lehetőségei bővülnek, az előző évhez képest többletforrás kerül biztosításra a költségvetésben a foglalkoztatás növelése érdekében, mindezek mellett új programok is indulnak
- a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében bevezetett foglalkoztatást segítő kedvezmények továbbra is biztosítottak maradnak
- az egészségügy területén a gyógyító-megelőző ellátásnál több mint 50 milliárd forintos többletforrás áll rendelkezésre a 2013. évhez képest
- a kamatkiadások csökkennek az előző évhez képest, amely elsősorban a piaci hozamcsökkenés következménye
- lakásépítési támogatások növekednek az Otthonteremtési program bővülésével és az árfolyamgát iránti érdeklődés növekedésével egyidejűleg
- végezetül a költségvetés - a hiány tartását biztosító garanciális elemként - 100,0 milliárd forintos extra tartalékot (Országvédelmi Alapot) tartalmaz.

Ahol nem spórol a kormány

A sporttámogatások és az egyedi beruházások esetében a kormány nem fogja vissza a forrásokat. A tervezet szerint ugyanis a kormány kiemelt ágazatként tekint az ifjúság és a sport támogatására - írja a Portfolio. Ennek keretében költ sportlétesítmények rekonstrukciójára: például Nemzeti Olimpiai Központ, a Tüskecsarnok és uszoda, a Debreceni Nagyerdei Stadion és a Ferencvárosi Stadion ütemtervnek megfelelő fejlesztése valósul meg, másrészt új beruházások indulnak.

Ez utóbbiak körébe tartoznak a 2017. évi Nyári Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz, a 2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnoksághoz és a 16 kiemelt sportág eredményes működéséhez szükséges létesítményberuházások. Állami támogatásban részesülnek a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósuló létesítményfejlesztések, a kiemelt diósgyőri, a székesfehérvári és a szombathelyi stadionberuházások, valamint néhány, a látvány-csapatsportágakhoz kötődő társasági adó-szabályokon keresztül megvalósuló sportlétesítmény-fejlesztéshez is segítséget nyújt az állam. 2014-ben a kormány tornaterem-építési és tanuszoda-fejlesztési programot is indít. Ezekre a célokra összesen 84 milliárd forintnyi támogatást különített el a kormány.

Jövőre is lesz Beruházási Alap, melyből a kormány az egyszeri nagy beruházásokat finanszírozza, fedezetét pedig az állami vagyon értékesítéséhez kapcsolódó bevétel lesz. A legnagyobb ilyen bevétel a 120 milliárd forintnyi összeg a frekvenciaértékesítésekből. A kormány a Beruházási Alapba sorolta például a Kossuth tér rekonstrukcióját, a Ludovika Campust, a Győr Aréna beruházást, és például a Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukcióját.