Egymást követő tizenegyedik alkalommal döntött 25 bázispontos kamatcsökkentésről a monetáris tanács. A mostani döntéssel fenntartott kamatcsökkentési ciklust tavaly augusztusban, 7,00 százalékos kamatszint mellett kezdte el a testület.

A forint árfolyama sem a kamatdöntésre, sem a tanács közleményére nem reagált jelentősebb elmozdulással.

Az eddigi kamatcsökkentéseket segítette, hogy továbbra is mélyen a jegybank 3 százalékos célja alatt van a fogyasztói árak emelkedési üteme. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint májusban 1,8 százalékos éves infláció volt, ami alig gyorsabb az áprilisi 1,7 százalékos ütemnél. A ciklust eddig támogató viszonylagos pénzpiaci stabilitás azonban az elmúlt hetekben romlott, hiszen valamennyi feltörekvő piaci eszköz, így a forint, a magyar állampapírok és Magyarország kockázati felára is megérezte az amerikai jegybank mennyiségi enyhítési politikának kivezetéséről szóló híreket.

Ennek megfelelően a monetáris tanács az eddigieknél óvatosabb hangvételű közleményt adott ki kedden. Úgy fogalmaztak: a globális pénzügyi környezet az elmúlt időszakban változékonyan alakult, és a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.

Az MNB kedden ismertette a jegybanki stáb által készített friss makrogazdasági prognózist is: arra számítanak, hogy az idén 0,6 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék, a fogyasztói árak 2013-ban 2,1 százalékkal, 2014-ben pedig 3,2 százalékkal emelkednek.

Az MNB legutóbbi, márciusi előrejelzésében még alacsonyabb, 0,5 százalékos idei, de magasabb, 1,7 százalékos 2014-es gazdasági növekedéssel számolt, és 2,6 százalékos, illetve 2,8 százalékos inflációt várt.

A monetáris tanács szerint a növekedési alapfolyamatokban megfigyelhető lassú javulás arra utal, hogy a GDP bővülése a következő negyedévekben is folytatódhat. A növekedést rövid távon az export vezetheti - az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően a gyenge külső kereslet mellett is növekedhet a hazai export piaci részesedése.

Az inflációs kilátásokat illetően a tanács megállapítja, hogy az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat, így a kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos cél elérésével.

A makrogazdasági és pénzügyi piaci folyamatok alakulását, az előrejelzés alappályáját számottevő bizonytalanság övezi és a monetáris politika szempontjából a gazdaságban jelenlévő szabad kapacitások mérete és a globális pénzpiaci környezet jelentheti a leginkább releváns kockázatot.

A tanács értékelése rámutat arra, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet törékennyé vált. A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektől. További kockázatot jelenthet, ha az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére az euróövezet recessziója elhúzódik.
A tanács szerint az eredményszemléletű költségvetési hiány 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3 százaléka alatt maradhat. A bruttó államadósság az előrejelzési horizonton csökkenő pályát mutat és 2014-re 78 százalék alá süllyedhet.

A keddi kamatdöntést és a tanács közleményét értékelve budapesti és londoni elemzők is azt emelték ki, hogy közel lehet a jegybank kamatcsökkentési ciklusának vége.

William Jackson, a Capital Economics szakértője a magyar gazdaság kilábalásának folytatódását várja, bár azzal is számol, hogy ennek üteme lassú lesz. Ez szerinte azt jelenti, hogy a monetáris döntéshozókra az eddigieknél kisebb kamatcsökkentési nyomás nehezedik, bár az MNB nyilván fenn akarja tartani a laza monetáris kondíciókat a gazdasági növekedés támogatása végett.

Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzői szerint a keddi kamatbejelentés után továbbra is nagy kérdés, hol lesz a kamatvágások alja. Előrejelzésük szerint júliusban még egy kamatvágás jöhet, 4 százalékra, ennél alacsonyabb vinni az alapkamatot azonban szerintük kockázatos lenne a szemmel láthatóan kockázatkerülőbbé váló külső piaci környezetben.