A Generali Biztosító reprezentatív kutatása szerint a magyarországi autósok 28,9 százalékának a gépjárművében okoztak már komoly sérülést a hazai utakon lévő kátyúk legalább egy alkalommal. A budapesti autósok helyzete tűnik a legrosszabbnak, hiszen az ő esetükben 40 százalékos ez az arány, míg például a falvakban vagy a városokban alig több mint 25 százalék. A várható lehűlés miatt hamarosan eláraszthatják a kátyúk Magyarország útjait, amire érdemes felkészülnie minden autósnak a következő hetekben, hiszen láthatóan gyakori káresetet jelentenek.

A biztosítónak az idei évben több mint 6,6 milliárdos casco kifizetése volt, melyből a társaság számításai szerint nagyságrendileg 3 százalék körüli, vagyis megközelítőleg 200 millió forint volt az az összeg, amit kátyúkárok miatt kellett kifizetni. Az autók meghibásodásában, és a károk illetve balesetek súlyosságában szerepet játszik az autópark állapota is. A KSH legfrissebb adatai szerint a járművek egyre öregebbek: 2008-ban még 10,4 év volt a magyarországi gépjárművek átlagéletkora, ugyanez a szám jelenleg már 12 év körüli. Mindez azért is jelent problémát, mert az idősebb gépjárművek sok esetben rosszabbul reagálnak az úthibákra, kátyúkra, mint a pár éves, és számtalan, a menetstabilitást elősegítő eszközzel felszerelt újabb autók.

Jól szemlélteti a problémát az is, hogy a Magyar Közút Zrt. az általa kezelt 30 ezer kilométeres úthálózaton 2012 november közepéig közel 78 ezer tonna kátyúzó anyagot használt fel több mint 800 ezer négyzetméternyi úthiba megszüntetésére, a munkálatokra 6,5 milliárd forintot fordítva. Ennek ellenére 100 ezernél is több betömetlen kátyú lehet az országban a becslések alapján.

A kátyúkárok talán a leggyakoribb, de mindenképpen az egyik legbosszantóbb kárfajták, amivel a hazai autósok találkozhatnak. Különösen igaz ez abban az esetben, ha az illető autós nem rendelkezik casco biztosítással, és az egyetlen lehetősége, hogy az adott útszakasz fenntartójával kezd - sokszor igen hosszú - jogvitákat a kár megtérítése érdekében - közölte Simon Zsolt, a Generali gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója.

A kátyúk leggyakrabban háromféle sérülést okozhatnak az autókban. Az első esetben leáll a motor, de az autó nem sérül meg. A második eset a defekt. Ha csak egy kerék lesz defektes, akkor a legbiztonságosabb megoldás a pótkerék, amivel szintén érdemes óvatosan vezetni, és a lehető leghamarabb szervizbe vinni az autónkat, ahol az összes kerékrögzítő csavart alaposan meghúzzák. Amennyiben viszont több kerék kap defektet, szinte biztosan autómentésre lesz szükségünk. A legsúlyosabb, és szerencsére legritkább kátyúbalesetnek számít, amikor megsérül a futómű, és kitörik az autó kereke.

A kátyúkárt főszabály szerint - ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítőnk - az adott út tulajdonosának kell bejelenteni, lehetőleg minél hamarabb, de mindenképpen öt napon belül. Az sem mindegy, hogy milyen jellegű útszakaszon következett be a baleset: országutakkal kapcsolatban a Magyar Közút Zrt.-hez kell fordulni, a települések útjait érintő problémákkal pedig az adott önkormányzatot kell keresni. Amennyiben Budapest főútjain történt a kátyúkár, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. az illetékes, míg a többi, ide nem sorolható úton az adott kerület. Amennyiben van biztosítása az autósnak, úgy a bejelentést a biztosítónál kell megtenni.

Fontos kiemelni, hogy biztosítás hiányában a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés a fenti szervezetek hatásköre, nem a biztosítóé. Ha rendelkezünk biztosítással, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentáltuk a történteket. Érdemes fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez a későbbiekben, egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a balszerencsés gépjárművezető dolgát.