Polacsek Csaba elmondta, hogy a vételárból mintegy 1,7 milliárd forint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül (Alap) az Alap tulajdonában lévő 15,47 százaléknyi részvény ellenértékeként, így 8,5 milliárd forint az, ami költségvetésen kívülre kerül. A saját részvényeket is beleszámítva 11 milliárd forint lenne az összes részvény vételára.

Az állam a tőkepiaci törvény értelmében kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett a Rába valamennyi részvényére, miután megállapodott a járműipari társaság legnagyobb tulajdonosával, a malajziai DRB gépipari társasággal annak 10,85 százalékos részvénycsomagja megvásárlásáról. A Rába tulajdonában lévő 7,68 százaléknyi részvénnyel együtt több mint 33 százalékkal rendelkezik az állam a vételi ajánlat indulásakor. A befektetők magatartásától függ, hogy az állam mekkora további részvénycsomagra tesz szert az ajánlat során.

Az MNV főigazgatója hangsúlyozta, hogy az állam nem tervez érdemi módosításokat a társaság jelenlegi tevékenységében.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára aláhúzta: a tranzakció célja, hogy az állam érdemi befolyást szerezzen a Rábában. A részvények megszerzésével növekszik a mindenkori kormány mozgástere a nemzetgazdaságban vezető szerepet betöltő stratégiai ágazatban. A Rába a szektor egyik legjelentősebb magyar vállalata, amelynek működése és további fejlődése kiemelkedően fontos a munkahelyteremtés és megtartás, valamint a külpiaci kapcsolatok élénkítése szempontjából.

Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: a Rába stratégiai célja, hogy járműgyártási kapacitásait növelje. Az autóbuszgyártást Magyarországon nem lehet gazdaságos méretekben megvalósítani, azonban a Rába jeleskedhet a túlnyomóan hazai gyártású egységekből összeállított speciális járművek, például tűzoltóautók gyártásában.